Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A két háború közti Székesfehérvár útjai és hídjai (1914-1945)

Részlet az 1882-ben készült III. katonai felmérésből. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Térképtár). A város szinte összes hídja ebben az időben már téglaboltozat (kőhídként jelölt). Az 1863-64. évi felmérés óta még 20 év sem telt el. A város e rövid idő alatt meglepő mértékben, minden irányban terjeszkedett, fejlődött. - A Víziváros a Gáztelep utcán túl a Fehér képig, - a Tóváros dél felé, - a Palotaváros észak felé, - a Felsőváros keleti oldalán fejlődött. - Maroshegy is ekkor épült ki. A két háború közti Székesfehérvár útjai és hidjai (1914-1945) Az első világháború alatt az utakon nem volt rendszeres fenntartás. Még a makadámutak jelentős része is járhatatlanná vált.

176 A közutakra hozott intézkedések A közúti törvényt az 1920. XXVII. te. 3. §-a módosította, hogy a következő évtizedekben nagyobb lehetőségek legyenek a törvényhatósági és vicinális utak építésére, fenntartására. A vicinális közutakat is a törvényhatóságoknak kellett kezelésbe venniük.

176 Jelmagyarázat: ^—^— Állami közút ^^^— Törvényhatósági közút (kiépített) — — Törvényhatósági közút (kiépítetlen) O Kőbánya A Kormány az 1924. évi IV te. 3. §-a alapján külföldi kölcsönt, 250 millió aranykoronát vett fel. Ebből 73,5 milliót bocsátott a közutak és a közúti hidak céljára. 177 1924-27 között épültek fel az Állami Építészeti Hivatalok székházai. A székesfehérvári ÁEH székház a Szekfű Gyula utca 5. sz. alatt épült át. A gépjárműforgalom növekedése 1926-27-es években történt. Az 1928. évi VI. te. veti meg az alapját a főbb útvonalak átépítésének.

I7ft Az 1930-tól kezdődő gazdasági válság éveiben országszerte az utak állapota tovább romlott és igazából csak 1934 után indult meg a fejlődés. 1933-ban az államépítészeti hivatalok között szétosztották az eddig központosított útigépeket (gőzhengereket, tehergépkocsikat), Dunántúl Útigépjavító Telepét Székesfehérváron alakították ki. 17

'' 1934-ben állapították meg Magyarország főközlekedési úthálózatát.

177 Erre azért volt szükség, mert az egyes törvényhatóságok önálló útügyi politikát folytattak, így némelyik kiépített út bizonytalan dűlőútban folytatódott. A megállapított 9.800 km I.; II.; és III. rendű főúthálózatból 5.547 km, több mint fele, továbbra is törvényhatósági kezelésben maradt. Ebben az időben kezdődött meg nagyobb ütemben a megállapított főúthálózat kiépítése állandó burkolattal. 1935-ben épül meg az állami kezelésbe került 7. sz. budapest - nagykanizsai út Kápolnásnyék és Dinnyés közötti szakasza 24 km betonburkolattal, l7f> azaz ekkortól tevődik át a Velencei-tó déli partjára a Budapest felé tartó forgalom, ami több mint egy évezredig a tó északi partján haladt. Az utat különszintű vasúti keresztezésekkel építették, helyenként igen magas töltésekkel. Ekkor készült el pl. a dinnyési felüljáró, egy monolit vasbeton kerethíd (ami 1997-ben a villamosítás miatt átépült). 1935-1938 között készül a 8. sz. Székesfehérvár -jánosházi állami út Székesfehérvár - Veszprém közötti szakasza 42 km beton és kiskő burkolattal. 176 Ez a munka Székesfehérvár területét is érintette, ekkor készül el a 8. sz. főút nyomvonal korrekciója a Palotai út végén, amellyel a vasfőtartós Hármas híd mellé egy új vasbeton hidat építettek, a régi hídtól mindössze 9 méter távolságra. (A rövidéletű új vasbeton hídról az 1940. évi árvíz leírásánál még olvashatunk). A 8. sz. állami út vonalán számos híd, köztük igen jelentős méretűek is épültek, pl. veszprémi völgyáthidalás, városlődi, vasvári, rátóti felüljáró, vasvári álív híd, melyek a korszak igen jelentős alkotásai.

17S Az eredményesebb útfenntartás érdekében 1936-tól voltak közúti kerületi felügyelők, melyek szolgálatát és hatáskörét a 36.560/1936 sz. rendelet szabályozta. Az állami útőrök szolgálatát a 65.100/1940 sz., az állami útmesterekét a 7000/1943 sz. rendelet szabályozta. 1928-32 között útmesteri szakiskola is létesült.

177 Az 1919-1944 között bekövetkezett fejlődést mutatja, hogy a kiépített utak hossza 1919-ben 16.219 km volt, ami 1944-re 26.881 km-re nőtt az ország mai területén.

176 A város átalakulása, fejlődése Ebben az időszakban is igen jelentős volt. A város jellege, korábbi utcaképei változtak meg azzal, hogy a Belvárost körülvevő csatornákat teljes hosszukban befedték és felettük utakat építettek. Ezzel megszüntették a korábbi nyitott csatornák melletti keskeny utacskákat, az időnkénti „rettenetes büdösség"-et, a nyílt árkok szennyvizekkel keveredő egészségtelen voltát. A „hidak városá"-ból ebben az időszakban alakult ki a „modern város". 1931-től, (Csitáry G. Emil polgármesterségétől) tudatosan készültek az 1938-as ünnepi év ünnepségeire amibe a tervszerű, városképjavító munkákat is beleértettek. Bontásokkal új tereket alakítottak ki: Országzászló tér, Hősök tere, Prohászka park. Rendezték a Fő teret (aszfaltburkolatot kapott), feltárták a Romkertet. 185 Ekkor cserélték ki a Belvárosban a légvezetékeket föld alatti kábelekre. A Romkert, a Püspökség, a Város- és Megyeház többszínű díszkivilágítást kapott.

l55 Az ünnepi évben az országgyűlésre és a vitézavatásra 25-30 ezer, a Szent Jobb ünnepségre 50 ezer ember látogatott a városba. Az átalakult Székesfehérvárt a II. világháború előtt példás tisztaságú utcák, jó minőségű kiépített utak, gyönyörűen kialakított és karbantartott parkok jellemezték. 44