Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Utak és hidak Székesfehérváron a kapitalista fejlődés időszakában (1867-1914)

A KAPITALISTA FEJLŐDÉS UTJAI ES HIDJAI SZÉKESFEHÉRVÁRON Az új csatorna létesítését a város kölcsönnel fedezte, a munkát a magyar királyi közmunka és közlekedési minisztérium 41.269/883 és 10.273/ 885 számon hagyta jóvá. Az új csatorna a Budai állami út hídjától indult és egyenesen vezetett (a mai Erzsébet út vonalán) a Lövölde alá. 163 (A III. katonai felmérésen az Aszalvölgyi árok még a Budai út, Lövölde út melletti eredeti helyén látható, az 1889. évi Winkler Vilmos térképen már az új helyen.) Az új csatornán három tégla boltíves hidat építettek. Eredetileg kő alapon, tégla felmenő és szárnyfalakkal vasgerendás felszerkezet építését tervezték, amitől később a drágább bekerülés és fenntartás miatt elálltak.

171 A hidak alját tégla fenékburkolattal látták el, szabad nyílásuk 3,0 m széles, 2,0 m magas volt. 1. Seregélyesi úton lévő híd hossza 14 m, költsége 993 forint, 2. Disznó úton lévő híd hossza 4 m, költsége 412 forint, 3. Lövölde utcában (a lövölde mögött) lévő híd hossza 6 m. költsége 564 forint volt. m 1909. február 4-én még az 1881. évinél is nagyobb árvíz volt az Aszalvölgyi árkon. A károsult területek a Halesz, a lövölde, a Burtelep, a vasút és Széchenyi út környéke volt. Az új Aszalvölgyi árokszakasz további bővítésre szorult. Az árvizek elleni védekezés a későbbi évtizedekben folytatódott. A budapest - grazi út helyszínrajzi részlete a Hármas és Cifra hídnál, egy 1896 évi tervről, amire a jelenlegi utak tengelyvonalait is rárajzoltuk A Seregélyesi úton az Aszalvölgyi csatorna áthelyezésekor épített híd (háború utáni kép) Az erőteljesen növekvő város az 1882-ben készült III. katonai felmérés alapján Winkler Vilmos térképét nem tudjuk bemutatni teljes terjedelmében, de a III. katonai felmérés eredeti méretarányú bemutatásával is jól nyomon követhető a város fejlődése. Az 1863/64. évi felmérés óta alig 20 év telt el, ezért is meglepő város nagymértékű növekedése. Legjobban a Víziváros fejlődött (az Alsó Királysor és a Budai út között). A Tóváros déli irányban fejlődött (ez későbbi Alsóváros), ekkor épült ki a Szárcsa utca (mára már ez lett a 63. sz. főút nyomvonala). A Palotaváros északi irányban terjeszkedett a Graz - Budapest állami út mellett kiépülő Temető sorral, és a mögötte lévő Szeder utcával. Felsőváros keleti irányban bővült a Csutora utcával. Igen nagy változást láthatunk a Maroshegy környékén is. A vasútvidéki Búrtelep és a komáromi vasútvonal melletti Szárazrét még ezután alakul ki. Újabb vasútvonalak A veszprémi vasútvonalat 1872-ben építették ki, ami szintén látható a III. katonai felmérésen. 1896-ban kezdődött el a közlekedés a Székesfehérvár - Pusztaszabolcs, a Börgönd - Sárbogárd vonalon, 1898-ban pedig a Székesfehérvár - Bicske, illetve Székesfehérvár - Börgönd összekötő szakaszon.

154 Kövezetvám Ebben az időben a városnak már nyolc sorompója és vámháza van, melyek egy részét a növekvő város miatt korábbi helyükről át kellett helyezni. 1. Móri sorompó a korábbival egyező helyen maradt (a mai Móri út, Fecskepart csomópontban), 2. Csákberényi sorompó szintén maradt (a Csákberényi út, Fecskepart csomópontjában), 3. Zámolyi sorompó eredeti helyén maradt (a mai Zámoly út - Kiskút út és Fecskepart vonalában), 4. Lovasberényi sorompó új létesítmény, korábban a régi Budai sorompó látta el szerepét (a mai Berényi úton, a Csutora temető mellett, a jelenlegi Közútkezelő Kht-vel szemben a régi épület ma is áll), 5. régi Budai sorompó és Új sorompó helyett egy új Budai vámház épült az Alsó Királysor és a Budai út csomópontjában (ennek újabb 1930-as években épült épülete ma is áll), 6. Palotai sorompó szintén új helyre került, a Palotai út, Szeder utca elágazásába (a vámház újabb 1930-as években épült épülete még ma is áll), 7. Csíkvári sorompó új helyre került (a Széchenyi útról a Csíkvári útra, a temetők kezdetéhez), 8. Sárkeresztúri sorompó szintén új, aminek szerepét korábban a Csíkvári sorompó látta el (a Széchenyi utca végére az akkori Tanya sorhoz kerül).