Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Utak és hidak Székesfehérváron a kapitalista fejlődés időszakában (1867-1914)

Winkler Vilmos 1899 évi térképe (Székesfehérvár Városi Levéltár) A térképen jelöltük - a beboltozott csatornákat mm mm mm 1. Várkömti árok beboltozott szakasza 2. Malom csatorna beboltozott szakasza 3. Jancsárkúti árok beboltozott szakasza 4. Kórház utcai beboltozott csatorna 5. Tobak csatorna beboltozott szakasza - a m. kir. kultúrmérnöki hivatal Székesfehéivár lecsapolási tervében szereplő hidakat a táblázat szerint, ^^k A beboltozott csatornák felett utakat alakítottak ki, vagy a már meglévő utat szélesítették. A KAPITALISTA FEJLŐDÉS UTJAI ES HIDJAI SZÉKESFEHÉRVÁRON A Malom-csatorna beboltozása a Hal térnél lévő hídtól kezdődött. A fotó a mai Mátyás király körút Liszt Ferenc utcai csomópontjának megfelelő helyen készült. A híd jobb oldalán a „Ponty" vendéglő oldala látható, bal oldalon a Liszt Ferenc utcai sarokház, ami ma is áll Szent János képnél lévő Malom csatorna híd 1916-ban. A csatorna felett húzó)dik a mai Mátyás király körút További új utak, utcák építése A város növekedésével az úthálózatban is nagy változások történtek, a már korábban említett csatornák lefedése feletti útépítéseken kívül, amit Winkler Vilmos térképén is követhetünk. - Az 1870-es években nyitották ki a Sas (mai Ady Endre) utcát, ezzel újabb kapcsolat keletkezett a Belváros felé. A Sas utca végén a Malom csatorna felett épült a Szent János képnél lévő híd. (A hídon Nepomuki Szent János szobra állt.) - 1863-ban alakították ki a Tóváros felé vezető Horvát István utcát a Széchenyi útig a korábban ittlévő csatorna helyén. Az új út hosszabbításához a Széchenyi utcán egy házat vettek meg és bontottak le.

164 - A korábbi Víziváros szélén lévő csatorna helyén építették ki a terjeszkedő városrész Gáztelep utcáját (mai Gáz utca). - A Lövölde utca helyén korábban az Aszalvölgyi árok folyt. Az árok nyomvonalának áthelyezésével együtt építették ki Lövölde utcát az állomás felé.

165 A múlt század végén szélesítették továbbá a Könyök közt, a Nádor utcát és a Szarka utcát, és szűkítették a csordahajtó utakat. Ekkor alakították ki a díszes ligeteket, 1874-ben a Vörösmarty teret, 1884-ben a Zichy ligetet, 1898-ban az Erzsébet ligetet (Haleszt) parkosították. A városház és a Püspökség terét 1889-ben a Búzapiacot 1890-ben rendezték. 166 A Winkler Vilmos féle térképen is látható, hogy az állomás előtt akkor még nyitottan csörgedezett az Aszalvölgyi kanális, melyen két helyen lehetett kis kőhídon a város felé menni, a Lövölde utcán, vagy a várhoz közelebb eső Apácza, majd Deák Ferenc (mai József Attila) utcán, mivel a mai Prohászka Ottokár út íves vonala még nem létezett, nádas térség volt. Helyén a Várkör út csatornája folytatódott az Aszalvölgyi árok felé, mely csatornát az új Horvát István út is keresztezte egy új híddal (a mai Horvát István út, Prohászka Ottokár út csomópontban). A térképen a Felsővárosban már nem látjuk azt a csatornát, ami felett az Öreg utcában, a Malom utcában, a Zámoly utcában és a Budai úton is voltak hidak Wüsztinger János térképe szerint. Árvizek, új csatornák és ezzel kapcsolatos új hidak építése A hirtelen hóolvadásük, nagy esőzések többször okoztak kisebb, nagyobb árvizeket a városban. Többször volt jeges ár a Gaja folyón, a Vízivárost az Aszalvölgyi árok, a Tóvárost a Gaja (a Pusztafolyó) öntötte el rendszeresen. 1862 februárjában, 1875 tavaszán és 1881. március 8-9-én is nagyobb áradás volt. 1876-ban az ár átszakította a Gaja folyó védgátját és a víz a Hosszú hídnál az országúton át tört utat magának. A Vízivárosban a jég eltorlaszolta a Budai útnál az Aszalvölgyi árok hídját, amit jelentős erőfeszítéssel sem tudtak megtisztítani. Az 1881. évi árvízkor a Gaja a Hosszú hidat és a Czifra hidat is elsodorta, több helyen a gátat is áttörte.

168 Ezt az elsodort Hosszú hidat pedig 1818-ban építették a királyi bazilika alapköveinek maradványiból. 1881-ben a Víziváros teljes, és a Tóváros nagy része víz alá került. Átszakadt a lovasberényi út is Csalapusztánál és a vasútvonalak közül egyedül csak a kanizsai vonal volt járható. A budapest- grazi állami út forgalmának lebonyolítására az elsodort hidak helyére ideiglenes fahidakat állítottak fel. Az új Hosszú hidat eredeti helyén, a Czifra hidat új, „megfelelő helyen" építették újjá (a Hosszú hídhoz közelebb, attól 140 m távolságra, korábban 300 méterre volt). A Hosszú és Czifra hidak tervét Schier Ferenc főmérnök, a megyei Allamépítészeti Hivatal vezetője készítette.

169 A hidak keresztszelvényét jelentősen megnövelték. Az új hidak 19,1 m nyílású vasfelszerkezetű hidak voltak.

1

™ A költségek meghaladták a 32.000 forintot. Az alépítmények munkái 1881 októberében fejeződtek be és a kedvező téli időjárásnak köszönhetően tavaszra elkészültek a felszerkezeti munkák is. A hidak ünnepélyes átadására 1882. március 2-án került sor. l69 A Hosszú hidat ekkortól nevezték Hármas hídnak, annak ellenére, hogy az újonnan épített híd is egy nyílású volt. A Hármas híd név oka az lehetett, hogy 140 m-re épült tőle az új Czifra híd, és építésekor állhatott még a 300 m-re lévő ideiglenesen fából helyreállított Czifra híd is, azaz három híd állt egymás közelében. A hidak helyreállításával együtt a kereszttöltés magasságát is megemelték, így a Gaja vize már nem veszélyeztette a Palotavárost, és a Belvárost. Az Aszalvölgyi csatorna áthelyezését Wüsztinger József már térképe elkészítésének idején, az 1820-as években javasolta. A munka elhalasztása súlyos következményekkel járt. Az új Aszalvölgyi csatorna építését végül 1882-ben döntötték el az 1881. évi árvíz tapasztalatai alapján. m 40