Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
A királyi székváros útjai és hídjai (972-1301)
A KIRÁLYI SZÉKVÁROS UTJAI ES HIDJAI pes vásárokat, ipart, pezsgő kereskedelmet és számos intézményt találni benne...." 23 A pezsgő kereskedelem jól hatott a királyi székváros fejlődésére. Számos templom, kolostor, vendégház, iskola és a nagy távolságokból érkező átutazók számára több korai kórház is szolgált. Az északról a városba érkező kereskedők a Budai külváros Szent Miklós prépostság templomát és hozzá tartozó ispotályt használták. A várba betegen bemenni nem lehetett, a kereskedők itt gyógyíttathatták magukat, pihenték ki fáradalmaikat. A délről érkezők részére mindezt a Sziget nevű külvárosban a johanniták Szent Istvánról elnevezett temploma, és ispotálya biztosította. Mindkét ispotály hazánk legkorábbi kórházai közé tartozott. 24 Álba Regiának az ország úthálózatában betöltött központi szerepére mutat rá többek között a sokamra ittlevősége is. (A stratégiailag fontos só eladása és elosztása királyi monopólium volt. 1233-as adat alapján tudunk róla először.) 25 Salamon király 1063-ban „az ország metropoliszába" (fővárosába) hívta német-római császárt. 26 Az I. keresztes hadjárat írói 1096-ban az ország központjának tekintették Szt. István Álba városát. A nemzetközi úthálózati szerep elvesztése A város nemzetközi kereskedelemi szerepét már 1200 körül elvesztette, ebben az időben a balkáni események lehetetlenné tették a nemzetközi kereskedelmi és jeruzsálemi útvonal használatát. 27 A tatárjárás A tatárjárás megakasztotta a dinamikus fejlődést, bár Fehérvár várát nem tudta elfoglalni. 1242-ben Rogerius kanonok ezt írta Siralmas Énekében: „És mikor Fehérvár királyi városához értek a tatárok, melyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt, nem tudták elfoglalni." Tamás spalatói esperes korabeli leírása szerint „A külvárosok házait egytől egyig azonnal felégettette... De mivel a széles mocsarakkal körülvett helység elég erős volt ...csalódottan távozott... úgyhogy azokon a vidékeken ez a három helység (ti. Esztergom, Szentmárton-hegy, és Fehérvár) maradt megvívatlanul ". A Budai kapu és hídjának áthelyezése a várfalak építésével (1249 körül) A tatárjárás után a Dalmáciából hazatért IV Béla király vezetésével Székesfehérváron is jelentős erősítési munkák készültek. IV Béla elsőként az új városfalakat építtette meg, mely várfalakkal új kapukat és hidakat is kellett építeni. Az ingoványos talajon gerendavázas alapozást készítettek, erre a szerkezetre építették a 200-220 cm széles városfalat. Az új városfal északkeleti sarkában (a mai Országzászló tér múzeumi épületénél) építették meg a késői királyi várat (fellegvárat) a Budai kapuval és az ahhoz tartozó új felvonóhíddal. A fellegvár oltalmazta az új királyi palotát és tartotta ellenőrzése alatt a Budai kapu forgalmát. 2 * (A fellegvár a korai Budai kapuval az 1601. évi francia metszeten is látszik). A fellegvárnak a Budai kaputól és a város felől is volt kapuja. A városból kimenő forgalom egy kaputornyon és egy falszoroson át jutott a régi Budai kapuhoz, melyet egy rondella biztosított. 25 Az új védelmi rendszer, a várfalak, a fellegvár és a királyi palota kiépítése után, 1249-ben a Budai külvárosból betelepítették a korai királyi vár és palota területére (mai bazilika környéke) a latinokat (francia, flamand, olasz kereskedőket és kézműveseket, akik a tatárjárás idején hősiesen védték a várost). Ezután, a XIII-XIV. század folyamán bontották el a korai királyi várat és palotát. 2 " Magyarország és Székesfehérvár fénykora III. András király 1301. évi halálával halt ki a közel négy évszázadon át uralkodó Árpád-ház. Magyarország fénykora az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére tehető, amikor egy jól szervezett, központilag irányított egységes állam volt. A császárság fejedelemségei ekkor még egymással torzsalkodó, háborúkat vívó államalakulatok voltak. Az Árpád-dinasztia nagyszerűségét a kor azzal ismerte el, hogy két királyát és számos nőtagját avatták szentté. Hazánkat egy III. Béla idejében készült jövedelemkimutatás Európa leggazdagabb országának mutatja (ami gazdagság elsősorban a királyi udvarra értendő). Az ország megőrizte függetlenségét, a tatár vész pusztításait nemcsak túlélte, de még erősebb is lett, mint annak előtte. Az Árpádház korabeli magyar középkor ragyogását elősegítette az európai (világ)kereskedelemben és úthálózatban betöltött szerepe. Székesfehérvár Európa vérkeringésében, az európai kereskedelmi úthálózat egyik csomópontja, a jeruzsálemi zarádokút egyik pihenőhelye volt. E királyi székhelyen épült fel a királyi bazilika, létesültek egymás után a rendházak, kolostorok, templomok, hazánk legkorábbi iskolái és kórházai. Székesfehérvár az Árpádházi királyok idején az 1200-as évekig, a nemzetközi úthálózati kereskedelmi szerepének meglétéig az ország fővárosaként élte fénykorát. 12
