Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Székesfehérvár késő középkorának útjai és hídjai (1301-1543)

Székesfehérvár késő középkorának útjai és hidjai (1301-1543) Buda fellendülése Fehérvár nemzetközi útcsomóponti szerepének elvesztése Az 1250-es évektől a királyi székhely Budára költözött. Buda lett az ország útjainak csomópontja. A nyugat felől érkező és kelet felé tartó kereskedők Győr felől az utat lerövidítve - Székesfehérvárt kihagyva - mentek Buda felé. A Buda - Győr közötti kereskedelmi út. Részlet Glaser Lajos - Dunántúl legfőbb útvonalai a középkorban térképéből A királyi koronázó és temetkezőhely a középkor végéig Fehérváron maradt, sőt e téren igazi jelentőségét éppen az Árpád-ház kihalása után érte el. Törvényes királynak az esztergomi érsek a székesfehérvári bazilikában helyezte a fejére a szentkoronát.-' A vár erősítései A székesfehérvári királyi várat feltételezhetően Zsigmond király uralkodása idején, tovább erősítették.

30 Zsigmond király 1405-ben rendelte el a városok megerősítését. Nagy valószínűséggel a XV század folyamán készültek el a külvárosok rondellákkal erősített sáncai és árkai a külvárosok kapuival és hídjaival. Mátyás király idejében a városfalat új védművekkel, rondellákkal erősítették. 1473-ból egy oklevélből tudjuk, hogy a király a Fehérvár városában lévő castrum lehető leggyorsabb építésére és erősítésérc rendelte ki Veszprém és Somogy megye jobbágyságát.

31 A késő középkori vár kapui és hidjai A XV. század megerődített középkori városrészeinek összesen hat kapuja volt, mely kapukhoz a várárkok felett átívelő hidak tartoztak. 1. Régi Budai kapu és hídja Helye: A belváros és a Budai külváros közötti régi Budai kapu és hídja a XIII. század második fele óta a vár északkeleti sarkán, az előreugró négyszögletes „belső" vár mellett állt.

32 Mai helyazonosítása: Az Országzászló tér délkeleti sarkán a mai múzeum területén volt a fellegvár a Budai kapuval. A belváros kapuhoz vezető útja a korai Bástya utca lehetett.

33 A híd hossza: az 1601. évi olasz katonai felmérésről a várárok szélessége alapján kb. 30-40 m volt. (Az 1601. évi francia metszet alapján is keskenyebb árkot feltételezhetünk itt a középkorban mint amilyen később volt.) A kapuhoz felvonóhíd csatlakozott. Az innen induló útirányok: csak a külső Budai kapu felé volt lehetséges a ki- és bejárás. A Budai kapunak kocsi- és gyalogberájója is volt egy 1560. évi írásos adat szerint.

34 2. Palotai kapu és hídja Helye: A belváros másik kapuja a Sziget külváros felé a várfal nyugati oldalán volt. Mai helyazonosítása: Liszt Ferenc utca nyugati torkolata. A híd hossza: Az 1601. évi olasz katonai felmérés alapján a várárok szélessége itt nagyobb volt mint a vár északi oldalán. A várárokba benyúló kaputorony miatt a Palotai kapu hídja a Budai kapu hídjával azonos kb. 30-40 m hosszú lehetett. A kapuhoz felvonóhíd csatlakozott. Az innen induló útirányok: a nyugati külváros északi és déli kapuja felé. A legújabb kutatások szerint a kapu téglalap alaprajzú kaputorony lehetett. A XIII. századi kaputorony elé Mátyás korában építettek barbakánt.

32 13