Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)

6. Egyéb közlekedési ágak

nás évi áruforgalommal terheli zsúfolt vasútvonalainkat. Ha már működne a komoréi és szolnoki kikötő, akkor a Szovjetunióból érkező „különböző anyagok egy részét is vízi úton szállíthatnánk tovább (110). A tiszalöki „duzzasztott vizet két nagy csatorna, a Keleti- és Nyugati-főcsatorna osztja szét". Mesterséges vízfolyásaink közül szállításokra a Keleti-főcsatorna alkalmas, mely a Nyírség nyugati részén halad, „egyrészt öntöző-, ivó- és ipari vizet ad a környezetének, másrészt hajóút, mert 700—1000 tonnás uszályok közlekedhetnék rajta" (111). 6.3. Légi utak „A belföldi utasforgalmi és postaszállítási feladatok egyre növekvő igényei alapján 1927. novemberében megkezdik a nyíregyházi repülőtér létesítési munkálatait, hivatalos átadására 1930. március 14-én került sor" (112). Építés közben, 1928. augusztusában a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (MALERT) próbajáratot indított Budapest—Debrecen— Nyíregyháza légi vonalon (113). A gépek Budapesten a Mátyásföldi repülőtéren szálltak fel. A menetrendszerű járatok nyitása 1931. június 15-én történt, a repülő légipostát is hozott magával, s ezzel érkezett Krúdy Gyula is — utoljára — szülővárosába. „Az első járatot afféle hírverésnek, a repülés népszerűsítésének szánták. Ezért hívták meg rá a város neves szülöttét. Krúdy színes beszámolót készített az »égi ekvipázson-« tett nyíregyházi útról" (114). A repülés Fokker F VII. típusú géppel történt, melynek utazósebessége 175 km/ó, a szállítható utasok száma pedig 8 fő volt. A járatot „gazdasági okok és a repülőtér talaj javítási munkái miatt" 1931. szeptember 15-én leállították (115). Egy év múlva 1932. szeptember 17-én Szombathely—Debrecen útvonalon légipostajárat érkezik Nyíregyházára, s a gép másnap Miskolcon keresztül repül Budapestre (116). „1934-ben — két hónapon keresztül — heti három járatot üzemeltet a MALERT, módosított útvonalon. 1944-ben a visszavonuló német csapatok a repülőtér mindkét hangárját felrobbantják ... egyetlen forgalmi repülőgép és repülést kiszolgáló berendezés sem maradt épen" (117). 1946. márciusában megalakul a Magyar— Szovjet Légiforgalmi Társaság. Ez év október 15-én a budaőrsi repülőtérről Debrecenen át Nyíregyházára érkezik „az újjászervezett magyar légiforgalom első légiposta járata" (118). Postát szállító gépek érkeznek 1947. és 1948. évek október hónapjaiban míg a rendszeres utasszállító járat 1950 június 1-én indul meg Budapest—Miskolc—Nyíregyháza légivonalon LI—2 típusú szovjet repülővel, melynek utazósebessége 350 km/óra és 21 utast lehetett szállítani rajta (119). A gépek a Ferihegyi repülőtérről indultak, s oda érkeztek vissza. 1954-ben megalakult a Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) s átvette a közlekedés irányítását a MASZOVLET-től. A szovjet LI—2 típusú gépek selejtezésére 1963. év augusztusában került sor és ezzel együtt megszűnik a nyíregyházi légijárat is. „A repülőteret további üzemeltetésre a MHSZ veszi át. 1969-től a nyíregyházi repülőtéren történik a mezőgazdasági repülőgép-vezetők gyakorlati kiképzése" (120). Végül egy érdekes adat, 1974. október 20-án a nyíregyházi repülőtérről helikopter repült Budapestre az Aerofila 74. kiállítás alkalmából, s légipostát vitt magával (121). 37