Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)
ESEMÉNYEK RÖVIDEN Kr.e. 244—210. Épült a kínai fal 2450 km hosszúságban. 1335. Róbert Károly Visegrádon tartotta az ún. Fejedelmek Kongresszusát, ahol a Magyar-, Cseh- és Lengyelország közötti kereskedelmi utak biztonsága érdekében intézkedéseket hoztak. 1750. Életbeléptették a menetrendszerű postakocsi-járatokat és ezzel a személy-, csomag- és pénzeslevél szállítása is lehetővé vált. 1756-1836. Mac Adam skót mérnök a vizesmakadám burkolatok feltalálója. 1772. Mária Terézia elrendelte, hogy a vármegyék az útépítés és rendszeres útfenntartás irányítására útfelügyelő mérnököt alkalmazzanak. 1790/91. évi reformországgyűlés bizottságot küldött ki az útügyek tanulmányozására. Ez a bizottság javaslatot állított össze az úthálózat fejlesztésére. A megvalósulás azonban a napóleoni háború miatt elmaradt, 1801. Pest városa először alkalmazott utakkal foglalkozó mérnököt. 1835—1840. Budapesten az első kockakő burkolat a mai Deák Ferenc utcában épült. 1848. Széchenyi István az országgyűlésen „Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről" címen átfogó előterjesztést tett a közlekedés összes ágának rendezésére. A javaslat Pest—Pilis-Solt—Kiskun vármegyét az alábbi utakkal érintette: 1. Váctól Rétságon, Ipolyságon, Selmecbányán, Zólyomon, Besztercebányán, Rózsahegyen és Alsókubikon át az országhatárra, 2. Budától Vörösváron és Győrön át Pozsonyig és Pesttől Hatvanig. 1849. A Lánchíd megnyitása. Clark Vilmos angol mérnök tervezte, Clark Ádám építette. 1850. év elején az abszolutizmus korszakában építették az első kőburkolatot, Szolnokon a vasúti úton. 1853. A katonai határőrvidék kivételével az egész ország területén bevezették az általános útvámrendszert, mely 6 hónap múlva megszűnt és helyette a vámegyenértéket vezették be. 1854. Elrendelték a kőanyagoknak prizmában történő átadását. A prizma alsó éle 15, a felső 11, szélessége 4, és magassága 2 láb volt,mely mértékek 54 köbláb, vagyis 1/4 köböl (mintegy 1,3 m 3 ) köb tartalomnak felelt meg. 1861. Pest—Pilis- Solt-Kiskun vármegye 17 járása : Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Biai, Dunavecsei, Gödöllői, Gyömrői, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kispesti, Kunszentmiklósi, Monori, Nagykátai, Pomázi, Ráckevei és Váci járás. 9. város: Cegléd, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispest, Nagykőrös, Szentendre, Újpest, Vác. 1864. Pesten, a Palatínus (Nádor) u. 21. sz. ház előtt készült az első aszfalt gyalogjárda. A burkolat nem sikerült, télen repedt, nyáron megpuhult, így évekre visszavetette a kezdeményezést. Akkor gyantásföld Ül. földszurok útnak nevezték. 1866. Első lóvasút Pesten a Calvin tér és Újpest között. Budán a Lánchíd és Óbuda között 1869-ben, Pest és Buda között a lóvasút hálózatot 1879-ben kötötték össze a Margithídon át. 1868. Az államépítészeti hivatalok megalakulása. 1868. Az első szegély sor épült a Városház utcában, Pesten.
