Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)
1870/71. Az első gránitkő burkolat épült Pesten, az V. ker. Fő u. (Arany J. u.)-ban. 1871. A Neuchatel cég építette az első öntöttaszfalt burkolatot a Várban a kocsiúton. 1871. A Neuchatel cég a Hatvani (Kossuth L.) utcában 18 cm vastag betonalapon 5 cm vastag aszfalt comprimé burkolatot épített. Jól sikerült. 1871. A Lánchídon fa-kockaburkolat épült, amerikai cég által. 1872-76. Margíthíd építése. 1874. Ebben az évben az alábbi helyeken voltak államépítészeti hivatalok: 1. Alsó-Kubin, 2. Arad, 3.Balassa-Gyarmat, 4.Beregszász, S.Budapest, 6.Eger, 7.Eperjes, 8.Kassa, 9.Kaposvár, 10. Komárom, 11. Lúgos, 12.Máramaros-Sziget, 13. Nagy-Várad, 14.Nyitra, 15.Pécs, 16. Pozsony, 17. Rima-Szombat, 18. Selmeczbánya, 19. Szekszárd,20. Székes-Fehérvár, 21. Szombathely, 22. Temesvár, 23.Trencsén, 24. Zalaegerszeg, 25. Besztercze, 26. Brassó, 27. Dés. 28. Kolozsvár, 29. Marosvásárhely, 30.Nagy-Szeben, 31. Szászváros, 32. Székely-Udvarhely, 33. Eszék, 34.Pozsega, 35. Sziszek, 36. Zágráb, 37. Várasd, 38. Verőcze, 39.Fehér-Templom, 40. Karán-Sebes. 1879. évben épült az első keramit burkolat a Baross u. és Egyetem utcában. 1880. Az első betonburkolat épült az Akácfa utcában. Néhány hónap alatt tönkrement. 1884. A Budapesti Államépítészeti Hivatal tisztikara: Főnök: Reischl Károly főmérnök Helyettes: Hoffmann Frigyes főmérnök Főmérnökök: Bartasch Róbert, Zsigmondy Gusztáv Mérnökök: Seiden János, Baver József, Fest Vilmos, Zoltán Győző, Bérezik Gyula S. mérnök: Heidrich László Magyarországon 61 hivatal és 2 kirendeltség, Horvátországban 10 hivatal volt. 1887. Budapesten az első villamosvonalat a Nyugati p.u. és a Király utca között 1887-ben nyitották meg. Az utolsó lóvontatású kocsi a városi forgalomban 1898. évben közlekedett utoljára. 1890. A Magyar Állam az első gőzhengerét 1890. évben vásárolta. 1890. A Közutakról és vámokról szóló 1890. 1.1. c. volt hivatva az előző korszak mulasztásait jóvátenni. A tövény, szerkezetében és intézkedéseiben korának egyik legjobb törvénye volt. Foglalkozott valamennyi útkategóriával, kitért az utak építésére és fenntartására, a szükséges erőforrásokra és a rendszeres közúti igazgatás megszervezésére. A törvény a közutakat a fenntartók szerint osztályozta. 1870-1893. között külföldi gránitkővel burkolták a főváros nagyobb forgalmú útjait. 1893-ban már belépett a somoskőújfalui bazalt kockaburkolat (Bécsi utca) stb.) 1895. évben jelent meg Budapesten az első személygépkocsi. 1906. A Magyar Aszfalt RT a Városház utcában, a Szabadság téren,az Alkotmány utcában és a Margit rakparton épített homokaszfalt (sheet) burkolatot, mely jól sikerült és 20—30 évig eltartott. 1907. Ebben az évben épült az első kiskőburkolat az Aréna úton. 1910. Budapest területe 19,444 ha. Ebből szárazföld 18,661 ha. A Duna területe 783 ha. Budapest lakóinak száma: 881,601 fő. 1910. A KRESZ első kiadása. 1913. Az első taxi megjelenése (175 db) 1915. Az első városi autóbusz megjelenése. 1920. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm vasútjainak hossza 1030 km Pest-Pilis—Solt—Kiskun vm. állami útjainak hossza 553 km Pest-Pilis—Solt—Kiskun vm. th. útjainak hossza 1166 km ebből kiépítetlen 75 km 1920. Az Állami Utigépjavító Telep nyert felállítást. További fejlesztésben 1937. évben Budapesti Útigépjavító Műhely, 1947. évben Útigépjavító és Kölcsönző Vállalat, 1958. évben Közúti Gépellátó Vállalat néven szerepelt és szerepel ma is. A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat is hozzá tartozik. 1920. XXVII. te. 3.§-a kimondta,hogy az útadó százalékot a szükséglet arányában kell kivetni.
