Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

Itt megjegyzem, hogy az M.7 autópályán ún. segély­kérő telefonok is elhelyezést nyertek. A közutakon a rendszeres téli hóeltakarítás 1940. év­ben vette kezdetét. Ezt megelőzően már biztosította a minisztérium egyes igazgatóság részére a hómaró­gépeket és tehergépkocsikra felszerelhető hótoló szer­kezeteket. Azonban ebben az időben a hóeltakarítás­ban még nagy szerepet játszottak a ló- és traktorvon­tatású fahóekék is. Az útőrök feladatát képezte a köz­ségi elöljáróságoktól a fogatok beszerzése, Ül. biztosí­tása, de fontos feladatot képezett az ún. hójelentés teljesítése, amit az illetékes postahivataloknál kellett leadni. Ma már a hóeltakarítás, vagyis a forgalomnak minden időben való biztosítása szervezetten nyer megoldást. Nagyobb forgalmat lebonyolító utakon az ún. őrjára­tos gépkocsik a közúti forgalom megindulása előtt az utak járhatóságát megállapítják, szükség szerint intéz­kednek a csúszási veszély megszüntetéséről, vagy szükség szerint a hófúvások eltakarításáról. Ezeknél a munkáknál különösen fontos szerepet töltenek be a hírközlő berendezések, melyekkel a kora reggeli órák­ban a közúton közlekedők már tájékozódhatnak a közutak járható- vagy járhatatlanságáról. A külső szer­vek által készült jelentések az UTINFORM által nyer­nek összegezést és továbbítást. A Közúti Igazgatóságok megalakulása 1958. május 1. napján az útfenntartási munkák kivi­tele terén is szervezeti változás történt. A munkák ra­cionálisabb végrehajtása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1958. május 1. napjával a közúti kirendeltségek és útfenntartó vállalatok sze­mélyzetéből megszervezte a közúti igazgatóságokat. Ugyanezen időben az útfenntartó vállalatok közúti üzemi vállalatokká alakultak. Az útőri személyzetet a megalakult igazgatóság vette át. (KPM 20+1958. Közi. Ért. 12. sz.) A közúti igazgatóságok az alábbi szervezettel ala­kultak: közúti fenntartási osztály, ezen belül műszaki csoport, útfenntartási csoport. Pénzügyi osztály, ezen belül pénzügyi csoport, számviteli csoport és bér­csoport. A nehéz útőri munka kiküszöbölése érdekében a KPM az évtizedek óta kézi munkát jelentő útfenntartás gé­pesítését kezdte el. Folyamatos terv szerint kis-, közép- és nagygépek beszerzésével. A gépekkel a sza­kasztechnikusi körzetek dolgoztak. A Budapesti Közúti Izazgatóságnál a gépek kezelését biztosító személyzetet az igazgatóság saját állományá­ból — útőrökből — fokozatosan képezte ki. A nyári fenntartási munkák befejeztével évről-évre az őszi idő­szakban tartott többhetes tanfolyamokon könnyű- és nehézgépkezelők nyertek kiképzést és a tanfolyam el­végzését igazoló okmányok alapján nyertek jogot fenntartási gépek kezelésére. A későbbiek során az útfenntartási feladatok megis­merése, a szükséges munkák miképpeni végzésének el­sajátítására bentlakásos tanfolyamokon nyertek az igazgatóságnál a dolgozók kiképzést. A Budapesti Közúti Igazgatóság területén 1967. évig 12 szakasztechnikusi körzet volt (Nagykáta, Zsám­bék, Monor, Cegléd, Nagykőrös, Dabas, Aszód, Páty, Szentendre, Nagymaros, Vác és Ráckeve). Az 1967—75. évig a szakasztechnikusi körzetek össze­vonásából (1967. április 1.) 9 útmesterség alakult (Nagykáta,Cegléd, Dabas, Tárnok, Pomáz, Monor, Ráckeve, Veresegyháza és Vác). Szakmai szabványok A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1968. ja­nuár 1-i kötelező hatállyal útügyi szakmai szabvány­ként kiadta az Országos Közutak Tervezési Szabály­zatát. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Fő­osztálya 862.939/1968. sz. utasításával elrendelte az Út- Vasúttervező Vállalat által 28.745/IV/U-5 terv­szám alatt készített Közúti Útbaigazító Táblák Ága­zati Szabvány Tervezetét azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezet csak az országos közutak főhálózati útjaira vonatkozik. Megelőzően 76116/1967. sz. alatt kiadta az Útépítési Munkahelyek Elkorlátozására vonatkozó utasítást. Üzemmérnökségek , megalakulása 1975—77-ig a külső területen is jelentős szervezeti vál­tozások történtek, nevezetesen az útmesterségekből üzemmérnökségek alakultak. 1975 évben váci szék­hellyel, majd 1977. évben Dabas, Monor, Cegléd és Tárnok székhellyel. Jelenleg tehát ez az öt üzemmér­nökség végzi a területen a közúti igazgatóság fenn­tartási és egyéb feladatait. Az üzrmmérnökségek által kezelt úthosszak a követ­kező oldal táblázatán szerepelnek: 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom