Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

s a munkálódást vezérlő nézetek ingatagságát, s változékonyságát még most is mint az utak intézeténél. A. hibák kijavítására létrehozták az „utak í'ökormányzói" hivatalát, addig míg a legszükségesebb utak elkészülnek. Azt tervezték, hogy a hivatal a me­gyei személyzet változásaitól függetlenül állandó személyzettel, a megye érde­keit fogja képviselni. Ezzel enyhülne a beligazgatás változásaiból következő kedvezőtlen tendencia. „Nézzünk csak körül az országban, vajmi nehéz egy megye körében az útvonalak irányára nézve a valóságos hazai, vagy fő me­gyei érdekeket eltalálni, vagy a megállapítottakat, ha több időt kívánnak egy tisztválasztási időszaknál szerencsésen elkészíteni. ... így látunk kezdve, félbeszakasztva, elváltoztatva számtalan utakat — és szám­talnn adófizetők munkáit, elpazarolva, elvesztegetve." . A. jegyzőkönyvek, a sokszor nyilatkozott panaszok sem voltak képesek va­lami sikereset tenni. Sok lenne az úti munkálatok rendszerének hibáit, s az útkészítés hiányosságait mind felsorolni. Sréter János példáiból az tűnik ki, hogy a helytartótanáccsal való levelezés egy bizonyos út vagy híd kiépítése tárgyában gyakran 2—3 évig is eltart. Addig természetesen az úton semmifé­le munkavégzés nem történt. Egy ízben a megye egy második mérnök alkal­mazásához kért engedélyt, amit a helytartótanács úgy szeretett volna megolda­ni, hogy az „úti kormányzósági hivatalt", ezzel a második mérnök kötelessé­geivel kapcsolta volna egybe. A megye erről hallani sem akart, de az idők mú­lásával, a nézetek is változtak. 1841 augusztusi közgyűlésen már a megye is az „úti kormányzói hivatal" megszüntetését, s egy rendszeres, az úti munkák­ra felügyelő mérnök alkalmazását kérvényezte a helytartótanácstól. 9 Az 1844. évi IX. te. által szabályozott közmunkakivetés után a fejlődés már jobban lemérhető. A 12. § a) pontja szerint ,.a közgyűlési határozat által kijelölendő közlekedési utaknak s az azokban levő hidaknak és többieknek ké­szítésére,, megigazítására és fenntartására" használható fel ingyenes közmun­ka. Szabályozták az egyének közmunka-kötelezettségét is. A rendelet 1848-ig volt érvényben. Ekkor a rendszeresen kiépített közutak hossza hazánkban kb. 276,1^ mérföld volt. 1844. február 6-ától megyénkben új úti főigazgató lett Ebeczky Ferenc személyében, aki a közgyűlés elé terjesztette a tavaszi és őszi közmunkával készítendő utak tervét. Ebből emelünk ki néhányat: í •*** - ,-T. ..1 szőr 1842. évi 160. sz és az 1841. évi 3590 sz. végzésekben rendeltetett — ' Katalinátul Losoncznak vezető fő ország út állandóul és évenként kétszer megigazíttassák, . . . s így a fentebbi végzések értelmében arra­kihagyott helységek továbbra is ott fognak dolgozni. 2 szór Nagy Oroszi utat kaviccsal kiigazítják hely szerinti classificatio sze­rint tavasszal és ősszel egy házhely után két öltől tíz ölig classificál­va: Diós Jenő 52 3/ házhely után Berinke 26 házhely után N.-oroszi 52 3/ házhely után Horpáts 5 házhely után 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom