Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

3 szór Rád helységétől Vácz felé új gyalog munkát, valamint törött kővel új kövezést tesznek minden házhely után három ölet tavaszkor és ősszel számítván: Agárd A. Petény Nézsa Keszegh Rád Kösd 4 szer A mohorai határban kaviccsal reparálni fognak minden házhely után őszkor és tavaszkor húsz ölet véve: Szklabonya - '• • > • • Kis Újfalu Óvár 5 szőr A lesti határban vastag kavicsolással és kövezéssel új utat készítenek tavaszkor és őszkor minden házhely után három ölet véve A. Esztergály K. Sztratrin Szeltz Ebetzk Zsichlevnyik F. Esztergály Sz. Péter N. Sztratzin N. Kürtös u, ott a losonczi járásból Lest, Nagy Lám, Turopolya. Gyalog munkák: Az országút árkainak kitisztítása A: rádi vonal folytatása. A lesti határban levő zólyomi út folytatása. A banki és A. Petényi út folytatása. A Romhányi és Legéndi út igazítása. Miután a Nemes Megye Verőczére gyakran fuvaroztat gabonát a malomból s azon út itt is járhatatlan lévén, annak közel helységek általi kiigazítása. Ebeczky Ferenc Horváth Elek" Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel 1843-ban kiadott ,.Magyarország Földtérképe" szerint a mai megye területén a következő kiépített utak voltak: pest—balassagyarmat—kassai út Pest—Vác—Balassagyarmat és Szécsény— Kógrédszakál közötti szakasza, a balassagyarmat—zólyomi út megyebeli szakasza, a Vác—Kösd—Keszeg—Alsópetény—Romhány községek közti útszakasz. Nógrád megyében az út hossza 17 mérföld volt. Széchenyi István útépítési terve 1843-ban a közutat a vasúti hálózat kiegészítőjeként kezelte, mert a közlekedés legfontosabb ágának a vasutat tekintette. Javaslatát az 1848. XXX. te. emelte törvényerőre. Eszerint három fajta utat terveztek: 1) elsőrendű 2) másodrendű 3) harmadrendű út néven. 19