Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Az út kezdetén

mi Bizonyára van még város, amelynek a történelme, története az utakhoz köthető, ám Szombathelyre mindenképpen vonatkozik ez az állítás. Az Alpok keleti lábánál fekvő területen vezetett át az északot déllel összekötő kereskedelmi útvonal. Az idők kezdetén nem beszélhetünk kiépített útról, sokkal inkább egy területsávról, amelyen a különböző kultúrák az árucseréjüket lebonyolították. Nevét később, a római korban a Balti-tengernél még ma is fellelhető, egykori fenyőfélék megkövült gyantájáról, a borostyánkőről kapta. /^ ~~^ / ^L rómaiak előtti, vasi úthálózatg^^^^ ról igen gyér adatok állnak X A. rendelkezésünkre. A kelta törzsek a Szent Viden, Górnál és a Ság hegyen jelentős központokat hoztak létre, ezeket a centrumokat minden valószínűség szerint jó minőségű utak kötötték össze, hiszen a kelták már ismerték és használták a kocsit. A borostyánkő a Római Birodalom idején igen keresett luxuscikknek számított, gyűrűket, ékszereket, szobrokat készítettek az aranysárga anyagból. „A borostyánkő a tengerből kivetett egyéb dolgokkal együtt sokáig ott hevert a parton, amíg a rómaiak fényűzése rá nem irányította a figyelmet. A helyi lakosság nem tud mit kezdeni vele, nyers állapotban összegyűjti, megmunkálatlanul elhozza hozzánk, és csodálkozva fogadja érte a fizetséget" foglalta össze a borostyánkő karrierjének kezdetét Tacitus, a történetíró. Város az út mellett A Borostyánkő út kiindulópontja az itáliai Aquileia volt, előbb a Száván, aztán a Dráván vitt át, majd Körmend mellett a Rábán átkelve megkerülte az Alpokat, s egészen a Dunáig vezetett. Innét 890 kilométer (egy római lovag vette a fárad-