Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Út Európába

UT EURÓPÁBA Hegyeshalmot és Sopront, mint az összes többi határátkelőt, ugyanis a forgalom jó része ezeken a kapukon keresztül bonyolódott. Vagyis Bécs elsősorban ezekre koncentrált, csak az utóbbi években változott meg a helyzet, ám addig áttételesen rettentően sok kárt okoztak Vas megyének azzal, hogy a délkeleti projektek nem voltak a napirenden. Korábban is többször tárgyaltam az osztrák illetékesekkel, így jól ismertem az akkori érveGyorsforgalmi utak nyugatról - Miért változott meg a koncepciójuk? - Azt kell mondanom, korábban az adatok is alátámasztották érveiket, elég, ha csak a határokon átlépő gépjárműszámot nézzük. A '90-es évek elejéig a két kisebb átkelőn, Bucsun és Kőszegen napi 2000, illetve az utóbbin még ennél is iket. Ők elsősorban egy Ausztriát nem érintő, Budapest-Pozsony-Prága vonalon vezető autópálya megépítését szorgalmazták, nyilván azért, hogy a tranzitforgalom kikerülje az országukat. Másrészt az volt az érdekük, hogy minél előbb megépüljön a Budapest-Trieszt sztráda, ami pedig a déli forgalmat „vette volna le" az útjaikról. kevesebb átlépő járművet regisztráltak. A kétezres szám sem Nyugat-Európában, sem pedig Magyarországon nem számottevő, ami annyit jelent, nem igazán lehet gyorsforgalmi, vagy éppen új út mellett érvelni. Maradt Rábafüzes, ahol napi négyezer jármű fordult meg, ez már jóval nagyobb szám. Viszont itt is az a helyzet, hogy a burgenlandi kollégáknak más volt a koncepciójuk: ők igazából a szlovén autópályában bíztak. A változást elsősorban a bővítés hozta, nyilvánvaló lett, hogy Európa határa előbb-utóbb keletebbre kerül, ez pedig újabb piacokat hoz magával. Azonfelül a határok eltűKamionok, teherautók a 8-as főúton