Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

2.1. A KÖZUTAK KIÉPÍTÉSE A RÓMAI KORBAN. 2.1. A KÖZUTAK KIÉPÍTÉSE A RÓMAI KORBAN. B

aranya megye településeit érintik a római birodalom területi határait védő, az időszámítás I. századában kiépített hadiutak és katonai támaszpontok. Ilyen támaszpontok Aquincumtól (Óbuda) déli irányban, a Duna vonala mentén, Intercisa (Dunapentele), Alta Ripa (Tolna), Alisca (Szekszárd), Mursa (Eszék). A tartományi székhelyül Aquincumot választották. A támaszpontokhoz vezettek a fő hadiutak, a településeket pedig a közhasználatú utak (viae publicae) kötötték össze. Baranya területére tartozó fő hadiutak az alábbiak voltak: • Budapest- mohács- eszéki (a 6. sz. és az 56. sz.) főút, • Pécs- mohács- eszéki (az 57. sz) főút, • Pécs-szigetvár- Keszthely- szombathelyi (a 6. sz. és a 67. sz.) főút, • Pécs-dombóvár- székesfehérvári (a 66. és a 611. sz.) főút. Pécsett, a 6. sz. főút belvárosi szakaszának átépítése során, a Hal téren, 3 m mélységben találtak római kori útmaradványokat, mintegy 70 cm vastag pályaszerkezettel; alul lapos kövek, többrétegű kavicsterítéssel. Az egykori útépítés szakszerűségét jellemzi, hogy a jelzett főutak nyomvonala ma is a régit követi, vagy annak közelében van. A gondosan kiépített utak rendszeres fenntartásáról a kinevezett curatorok (útfelügyelők) gondoskodtak. Kőbánya művelést is folytattak. A rómaiakat hosszas csatározás után kiszorították a hunok, majd azokat a longobárdok és az avarok követték. Az itt hagyott kulturális és gazdasági örökség a birodalommal együtt szétesett. A középkorban az utakat eltemette a gyom és az iszapos hordalék. Csak egy részüket sikerült valamilyen formában újra hasznosítani. JELMAGYARÁZAT — DÉLi FŐVONAL KEIET4 FŐVONAL RÓMA-BIZÁNC FŐVONAL — • NYUGATI FŐVONAL ÉSZAKI FŐVONAL HATÁROK IU. 180- BAH 9. kép. -A római birodalom fő útvonalai. • 17 •