KPM Közúti Igazgatóság Székesfehérvár beszámolója utakról, hidakról, közúti közlekedésről.

A honfoglalástól a felszabadulásig

Ebben az időben indultak meg a nagyobb méretű útépítési munkák, melyek­nek kivitelezői a különféle vállalatok voltak. A fennálló kivitelezési követelmények 187o-től az aszfalt és keramit burkolatra 6 év ingyenes jótállást irtak elő, ezen kivül 14 évig megfelelő díjazásért fenntar­tási kötelezettséget is megállapítottak. A díjazást a kivitelező akkor is megkapta, ha az ut állapota olyan volt, hogy fenntartási munkát nem igényelt. Ez igen jó módszernek bizonyult a minőségi munka érdekében, mivel a vállalatnak a jó minőségű kivitelezés nagyobb előnyt biztosí­tott, mintha külön kellett volna végeznie fenntartási munkát. Röviden meg kell emlékeznünk az utépités alapanyagát szolgáltató kőbá­nyákról is. Ma^arországon /Horvátország nélkül/ 2.3oo kőbánya volt a századforduló idején. A kitermelt anyag túlnyomó részben mészkő, homok­kő, és dolomit. Az Alföldön folyami kavicsot használtak agyagos homok­kal keverve. A kőbányák gépi berendezéssel ebben az időben még nem rendelkeztek, és a követ kézi erővel zúzták. Az első kötőrőgépet 1886-ban a Kolozsmegyei Kissebes! bányában üzembeállítottak ugyan, de a kezdetleges gép keve­set termelt és sok volt az üzemzavar miatti kiesés is. 189o-ben uj törvényt hoztak a közutakrdl. A törvény uj ut kategóriákat állapított meg, mely állami utak törvényhatósági /megyei utak/ községi közlekedési /vicinális utak/ községi közdűlő utak vasúti állomáshoz vezető utak egyesek és társaságok által a közforgalom céljaira létesitett utak csoportjait határozta meg* Továbbiakban megállapította a törvény az úthálózatot, a szükséges erő­forrásokat, és a közúti igazgatási szervezetet. Nem rendelkezett az utak építésének üteméről, fejlesztéséről, és a révekhez, hajóállomásokhoz vezető utakról, és nem biztosított az ál­lami utakkal kapcsolatban külön bevételi forrást sem# 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom