Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

IX. A mai úthálózat kialakulása

postaútként szolgált. Jáczyg György vármegyei geométer 1802-ben készült Esztergom vármegyei, valamint Lipfzky János 1806. évi országos térképén (méretaránya 1 : 500 000) mindkettő „csinált" útként van feltüntetve. Kiépített út még a Lipfzky-féle térképen az Űj-Szőny és Ács közötti fél távolság, valamint a Komárom—Aranyos—Ekecs—Dunaszerdahely útszakasz is. Schedius Lajos és Blaschek Sámuel földmérők országos térképén — az 1847. évi kiadáson — a Buda—Dorog—Nyergesújfalu és a Dorog—Esztergom útszakaszok vannak kiépített útként feltüntetve. A Párkány—Körmöcbánya-! utat 1871-ben, a Buda—Győr—Pozsony-i utat pedig 1850-ben vette fel az állami úthálózatba a közlekedési miniszter. Az utóbbi kiépítését még az 1825—27. évi országgyűlés határozta el. Az úthálózat fenntartásának megszervezésével egyidőben, 1854-ben rendszeresítették a fenntartási anyagok prizmába rakását és mérését. Az alul 15, felül 11 láb hosszú, a 4 láb széles és 2 láb magas prizmák köbtartalma U köbláb = 1,7 köbméter volt. 1868-ban állapították meg az állami, országos (megyei) és községi útkategóriákat. A kilométer-rendszert 1875-ben vezették be a közúti szolgálatban a korábbi méfröld helyett. 28