Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

VI. A közlekedés és az úthálózat fejlődése a szabadságharcig

Az 1600-as évek elején a szabados területen is volt postajárat Komárom—Tardoskedd— Nagyszombat vonalon. Rákóczi Ferencnek is volt az 1705—1711. években postajárata Magyaróvár — Győr — Komárom—Buda—Hatvan között. A postajáratok szervezését a fokozódó igényeknek megfelelően kellett végezni. A járatok sűrűsége, a postaállomások távolsága úgy alakult, hogy a járatok menetrendszerűen közlekedhettek. A Magyar Királyság postaállomásai utasok számára 1800. évben került kiadásra. Tartalmazza a postautakat és állomásokat, az egykori vármegyéket. A kereten kívüli felirat: Pozsonyban szerezhető be, Korabinsky mérnök-matematikusnál A postautakat az egykori térképek és leírások részletesen ismertetik. Az 1794-ben kiadott Comitatus Comaromiensis megyei térképen (méretaránya 1 : 148 000, Nyergesújfalu, Neszmély, Ó-Szőny, Üj-Komárom, Ács Gönyű és Győr pontaállomások szerepeltek). Egy Londonban 1797-ben kiadott térkép (New Map of Hungary Particulary of its Rivers Natural Productions. Méretaránya 1 : 125 000) a postautakat is jelzi Buda—Esztergom—Komárom, Komárom—Tata és Tata—Győr—Pozsony—Bécs között. Esztergom vármegye 1803-ban kiadott Jáczyg György-féle térképén (méretaránya 1 : 800 000) Budáról Győr felé Vörösvár, Dorog, Nyergesújlalu; a Selmecbánya felé vezető úton Dorog, Esztergom, Nana, Kéménd és Zselisz postaállomások szerepelnek. A Lipfzky János Magyarország általános térképén, amely 1806—1808-ban készült (méretaránya 1 : 500 000) a már említett postautakon kívül szerepel még a Komárom— Pozsony-i járat útvonala Komárom, Szentpa!, Aranyos, Tám, Ekecs, Apácaszakállas, Vásárul helységeken át Dunaszerdahelyre. Az ismertetett útvonalak minőségüket tekintve alig voltak alkalmasak a postajáratok számára. Ezért nemcsak a postaszolgálat, hanem az útpályák gondozását is meg kellett szervezni. Az állomásokon postamestereket alkalmaztak. A dorogi postamester Buda, a nyergesúj falui Szöny—Győr felé tartotta fenn a forgalmat. A személyszállítással együtt elvégezték a levél-, pénz- és csomagszállítást is. t A Budáról Győr- felé közlekedő postajáratok útjával szemben már 1820-ban súlyos észrevé, telek merültek fel, egyrészt a mindenkor rossz útállapotok, másrészt az útvonal hossza miatt, í mert Fejér vármegyén, Bicskén, Tatán át lénye' gesen rövidebb lehetne az utazás Bécsbe. Komárom vármegye Közgyűlése 1823. november i 10-én megállapította, hogy a Nádorispán kezdei ményezte a bécsi út áthelyezését, s ennek „rajzolattyát" is megküldötte. Felkérték Esztergom \ vármegyét, hogy nyilvánítsa véleményét ez ) ügyben. A Budai Fő-Építési Igazgatóság pedig Jentzer Károly földmérőt küldötte ki, hogy a 22