Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK D és a Dévaványa-körösladányi út 2,5 km-es ki nem épített szakaszát akarták állandó burkolattal ellátni. A munkák a következő évben készültek el. ínségmunkák keretében tervezték kiépíteni a Jászberény-Jánoshidai út egy szakaszát, a Mezőtúr-szarvasi útból Bánrévétől 2,0 km hosszú szakaszt és a Dévaványa-körösladányi út további 1,0 km hosszú szakaszát. 1933-ban a transzferkölcsönből felvett 90.000 pengőből a nagyrévi, tiszaföldvári, vezsenyi és tiszavárkonyi hajóállomásokhoz vezető utak kiépítését kezdték el. Ezeket az utakat még ez évben átadták a forgalomnak, majd elkezdték a Pusztamonostor-jászfényszarui út építését. A Hortobágy-Berettyó híd terve (részlet) A közúti alap terhére épült a Karcag-füzesgyarmati úton a Hortobágy-Berettyó csatorna hídja, a Jánoshida-boldogházi úton lévő faszerkezetű Zagyva hidat vasbeton híddá építik át, a Jászfényszaru-Zsámboki úton szintén a Zagyva-hidat építik át, végleges szerkezetűvé. Megindul a Tiszasüly-Kőtelek-kolopfürdői, a Jászdózsa-jászjákóhalmi, a Pusztamonostor-Jászfényszaruzsámboki tvh. utak, valamint a Jászárokszállás-ágói és a Turkeve-kuncsorbai út kiépítése. 1930-ban a jászárokszállásiközbirtokosság az, ,Ágói út" kikövezéséhez 80.000 pengővel járult hozzá. 1933-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye úthálózata a következő: A KM. 70.846/1934. sz. rendelete állapította meg Magyarország főközlekedési úthálózatát. A főúthálózatba sorolták azokat az utakat, amelyek: külföldi kapcsolatokat szolgáltak, az egyes országrészeket kapcsolták össze és a fontosabb termelési régiókat kötötték össze a lakott centrumokkal. Ennek megfelelően sorolták be a I., II. és III. osztályba az utat és jelölésük is egy, két és háromjegyű számokkal (első-, másod- és harmadrendű főútvonalak) történt. A főutaknak ez a hármas osztályozása közel 30 évig volt kisebb változtatásokkal érvényben. Megyénk útjainak elnevezése a következőképpen alakult: " I. rendű főút: a 4. sz. Budapest-Püspökladány-Kolozsvár állami közút 93,280 176,079 km szakasza 83,0 km II. rendű főút: a 32. sz. Abony-Füzesabony főközlekedési út 14,88353,383 km közötti szakasza 39,0 km III. rendű főutak: 311. sz. Nagykáta-Jászapáti f. út 6,570-35,506 29,0 km 321. sz. Szolnok-Újszász f. út0,000-8,078 km 8,0 km 322. sz. Jászkisér-Kunhegyes f. út 0,000-42,022 37,0 km 323. sz. tiszafüred-tiszarofff. út 14,544-42,911 28,0 km 324. sz. Kenderes- Kunmadaras f. üt 0,000-31,450 31,0 km 325. sz. Karcag-Tiszafüred f. út0,000-21,386 21,0 km 411. sz Szolnok-Tiszainoka f. út 0,000-40,681 41,0 km 412. sz. Kisújszállás-Szarvas f. út 0,000-47.853 48,0 km 413. sz. Kisújszállás-K.ladányf. út 0,000-36,250 36,0 km 415. sz. Kecskemét-Békéscsaba f. út 29,600-53,903 24,0 km. A főközlekedési utakon kívül még 40 törvényhatósági út maradt, valamint a vicinális és a közdűlő utak rendszere. 1934 végére kiépült a Jászfényszaru-zsámboki út, a Jászdózsa-jászjákóhalmi út, aTiszasüly-Kőtelek-kolopfürdői út. A transzferkölcsönből elkészült a Pusztamonostorjászfényszarui útvonal, a Mezőtúr-szarvasi útból 4,5 km, a Dévaványa-körösladányi útból további 1,0 km, a Jászberény-jánoshidai útból 10,0 km. Az év végére a megyében nem volt olyan község, amely a kiépített tvh-i úthálózatba műúttal nem kapcsolódott be. A Mezőtúr-szarvasi tvh. út kiépítését rendkívül fontosnak ítélte a megye, ezáltal ugyanis a Baja-Csongráderdőhegyi állami út a Körös folyó jobb oldalán fekvő településekkel is kapcsolatot nyert. 1935 évben szervezeti változás volt. A Kereskedelmi Minisztérium kettévált, és az Iparügyi Minisztérium mellett létrehozták a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumot. Ez utóbbi intézte az útügyi igazgatás felügyeletét. 1936-ban Szolnok megye közúthálózatát a melléklet tartalmazza. 1936-ban kezdtek tárgyalást a Szolnok-kőtelki tvh. útból kiágazó Hunyadfalvára vezető községi közdűlő út kiépítésére. Kőtelek hajlandó volt a 16.000 pengő építési költség egyharmadát elvállalni, ha az utat 3,0 m széles kőalapú kavicspályával építik ki. A költségeket atranszferkölcsön fedezte. Ugyancsak ekkor határozták el a Kisújszállás-Mezőtúrszarvasi tvh. út ki nem épített 2,6 km hosszú szakaszának építését, szintén 3,0 m-es kőalapú kavics pályával. A 40.000 pengő építési költséghez, Mezőtúr 14.000 pengővel járult hozzá. 1937-ben építik ki a Törökszentmiklós-újballai utat, a Jászárokszállás-ágói út kiépítését befejezik, kiépítik a Mezőtúr-szarvasi út kiágazó 2,6 km hosszú szakaszát, Tiszaburán a hajóállomáshoz vezető utat, a gyendai bekötő utat. Fegyverneken elkészült a 4. sz. út átkelési szakasza 800m hosszban 5,5 mszéles aszfaltburkolattal, Jászárokszálláson a Jászberény-vámosgyörki út átkelési szakaszát 914,0 m hosszban 5,5 m széles betonalapú lemezes kiskockakő burkolattal látták el. A következő évben ezt a munkát folytatják Fegyverneken és Jászárokszálláson. A jászberényi vasbeton híd felépülésével a megye tvh. útjain már egyetlen fahíd sincs. 1938-ban készült el a hunyadfalvi bekötőút. 1937-ben kérik a Jászapáti-hevesiványi községi közdűlő út felvételét a tvh. utak közé és annak állandó burkolattal való ellátását. A jelzett útszakasz ugyanis egy 2.000 fős tanyai települést kapcsolna be a forgalomba és biztosítaná a település közlekedését esős időszak alatt is. Az útvonalat felveszik a tvh. utak közé és a jobb nyomvonalon vezetés érdekében annak kiinduló pontját az Abony-füzesabonyi tvh. út 4,36 km szelvényétől határozzák meg. Az új útszakasz teljes hossza 5,75 km-re módosul. Az út 29