Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ÉS UTAK ) kiépítését 1938-ban fejezik be. Ebben az évben készül el többek között a Tiszaszentimre-tiszaszőlősi út 2,9 km hosszú és a Jászapáti-Jászdózsai út újabb 2,0 km-es szakasza. 1937-ben tárgyalta a megye közgyűlése az egyharmados állami hozzájárulással kiépítendő úgynevezett bekötő utak ügyét. A határozat értelmében a Jászapáti-Jászdózsai tvh. út 6,946-9,346 km közötti szakaszának, a Kuncsorba-tiszaföl dvári út 16,125 19,425 km közötti szakaszának építési költségeihez a megye egyharmad részben a közúti alap terhére hozzájárult. A költségek további egyharmadrészét állami hozzájárulások, a maradék egyharmad részt pedig az érdekelt községek hozzájárulásai adták. A KKM. 1937-ben a megye útalapjának rendelkezésére bocsájtott 88.09 pengőt. A miniszter úgy intézkedett, hogy az összeget a Jászdózsa-jászapáti, pusztagyendai, jászladányi, Jánoshida-tótkéri, Tiszakürt-szelevényi, Tiszaszentimre-tiszaszőlősi utak kiépítésére kell fordítani. A megye véleménye alapján ezeket az utakat 1938-ra irányozták elő és a tárgyévi összeget négy útvonal, a Tiszakürt-szelevényi, Tiszaföld vár-homoki vasúti hozzájáró út, a Jászapáti-hevesiványiútés a Kuncsorba-tiszaföldvári út 16,125-19,725 km szakaszának a kiépítésére használtákfel. 1938-ban a KKM. a bekötő utak építésére 7.000 pengő hozzájárulást adott. Ebből a pénzből az előbb említett utakon kívül megépült még a Jászberény-szolnoki út 1,3 km hosszú szakasza. A miniszter a bekötőút építés következő szakaszában 150.000 pengő állami hozzájárulást állapított meg a törvényhatóságnak. Az összeget a Tiszakürt-szelevényi bekötőút 5,7 km, aTúrkeve-Kuncsorba-Kispó (Kétpó) vasútállomáshoz vezető út 3,6 km, Karcagfürdőhöz vezető út, Jászapáti-hevesiványi bekötőút, a Dévaványa-gyomai bekötőút 7,0 km és a Mesterszállás-szarvasi bekötőút 2,0 km, építésére akarták felhasználni. Az 1930-as évek végén a legjelentősebb útépítés megyénk területén a 415. sz. Kecskemét-békéscsabai út, Kecskemét-Kunszentmárton-kisasszonyszőlősiszakaszának átépítése volt. A KKM. az utat 1939. január 1-től állami kezelésbe vette. Az útvonal nyomvonalának korrekcióit és a betonnal való átépítést 1940-42 között végezték, a munkálatoknál mintegy 700 ember jutott kereseti lehetőséghez. A Tiszaug-Tiszakürt közötti szakaszon 1940. végére a régi út nyomvonalán elkészült a betonozás. AZ UTAK HELYZETE A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Az 1940-es év alispáni jelentéseiben már a háborús időszak tükröződik. A II. világháború idején a katonai szállítások előtérbe állítása miatt vagon hiány keletkezett. A kőanyagok szállítása így nagyon vontatottan haladt. Az igás állatok igénybevétele szintén hátráltatta a közúti anyagok fuvarozását. Ezen okok miatt a fenntartáshoz szükséges kőanyag 20%-át sem tudták leszállítani. Súlyosbította a helyzetet, hogy a szokatlanul kemény tél és ennek következtében a vasúti forgalom korlátozása miatt márciusig a kőbányák a megrendelt 8.931 vagon kőből mindössze 263 vagon mennyiséget szállítottak le. Az előző évek gyakorlata szerint a követ töretlen állapotban rendelték meg, majd az utakrakiszállítva az építkezés helyszínén törték meg. A fedanyag szállítás biztosítására és hogy akőtörés során felmerülő munkabért megtakarítsák, az Államépítészeti Hivatal azt javasolta, hogy a bányáknál úgy módosítsák a szerződéseket, hogy azok terméskő helyett 4-6 cm-es kavicsot szállítsanak. Ennek megfelelően rendeltek a Soíymosi és a Farkasmályi Kőbányától 638 vagon, a Gyöngyös-Sárhegyi Kőbányától 769 vagon, a Somoskő Bazaltbányától 594 vagon és a Nógrád Jobbágyi Kőbányától 174 vagon kavicsot. Az 1940 tavaszán levonuló árvíz jelentős károkat okozott a tvh. utakon. Súlyosan megrongálódott a Jászfényszaru-zsámboki út, melyet a Zagyva árvize 700 m hosszban átszakított. A KKM az árvíz által okozott károk helyreállítására a megyének 25.000 pengő, öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt utalt ki. 1940-ben a KKM felhívta a megyét, az 1941. évre eliőrányzott bekötőút építések soronkívüli megkezdésére, valamint a tvh. által 1938-ban elfogadott bekötőút építési program még ki nem épült útjaira az állami hozzájárulást már ebben az évben előlegezi és 120.000 pengő államsegélyt utal ki. Ennek feltétele, hogy a bekötőút építési programot a tvh. 194243-ban saját maga valósítsa meg. Az utak közül annyit építsenek ki, amelyek fedezetére a fenti összeg elég. Az erre az évre előirányzott programból idáig nem tudták megkezdeni a tiszainokai hajóállomáshoz vezető út, valamint a Dévaványa-gabonásdűlői út (4 km) és a Jászszentandrás-alsótanyaf út (4,5 km) kiépítését, mivel az utóbbi kettőnél a községek az egyharmados hozzájárulást nem teljesítették. 1941-re előirányozták a Jánoshida-tápiógyörgyei út (2,5 km), a Tiszavárkony szőlőkbe vezető út (1,1 km), a Törökszentmiklós-tenyőtelepi út (0,5 km), a Törökszentmiklós-kengyelhelyi út (0,5 km), aTörökszentmiklós-óballai út (5,5 km), a Tiszapüspöki révhez vezető út (2,7 km), a szabolcsszállási vasútállomáshoz vezető út (0,75 km) szakaszainak építését. Atörvényhatóság a következő években előnyben akarta részesíteni azokat a bekötő utakat, amelyeknél a községek biztosították az egyharmados hozzájárulást. így került tervbe a Fegyvernek Örményespuszta út (1,5 km), aTiszaszentimre-újszentgyörgyi út (1,0 km), a Cibakháza-bátorszőlősi út (4,0 km), a Jászladányi I. sz. tanyai iskolai út (2,0 km) szakaszainak építése. A KKM fontos honvédelmi érdekekre hivatkozva a Tápiószele-Tápiógyörgye-Jánoshidaközötti útvonal, Szolnok megye területére eső 2,5 km hosszú szakaszának kiépítését kérte. Fedezet hiányában a kérdést úgy oldották meg, hogy a Jászszentandrás alsó tanyai út építését átütemezték 1941 -re és helyette afenti útszakaszt sorolták be a kiépítendő utak közé. Az erdélyi utak helyreállítására az állam a gőzhengereket az ország több területéről igénybevette. A megye tulajdonában ekkor hat darab gőzhenger volt, de mivel az általános gyakorlat szerint már évek óta 2-3 állami gőzhengertvettek bérbe, megoldásként egy új gőzhenger beszerzését javasolták. 30