Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK ") .MEGYEI ÚTHÁLÓZATI VONALAK 1892. 1. Alsó-szent-György-ladányi-sü.-i út 14.500 km 2. Alsó-szent-György-Jászberényi út 23.874 km 3. Árokszállás-viszneki út 1.000 km 4. Dévaványi vasúti út 3.000 km 5. Dósa-jákóhalmi út 4.150 km 6. Fegyvernek-burai út 32.485 km 7. - a./T-roffra 2.390 km - b./Ta-Beőre 2.500 km 7. Felső-szt.-György-monostori út 4.900 km 8. Földvári-állomási út 1.000 km 9. Inoka-Kécske és Inoka-Kunszentmártoni út 13.100 km 10. Jász-apáti-sülyi út 26.592 km 11. Jánoshida-boldogh. út 6.382 km 12. Jász-Apáti-vasúti út 0.810 km 13. Jász-Berény-Gyöngyösi út 21.258 km 14. Jász-Berény-hevesi út 28.000 km 15. Jász-Berény-zsámboki út 16. Jász-Berény-szecsői út 13.310 km 17. Jász-Dózsa-apátrút 17.920 km 18. Karcag-füredi út 23.320 km 19. Karcag-f. gyarmati út 10.000 km 20. Karcag-p. ládányi út 8.260 km 21. Karcag-vasúti út 2.478 km 22. Kenderesi-vasúti út 1.135 km 23. Kisújszállás-bánhalmi út 14.000 km 24. Kisújszállás-vasúti út 0.650 km 25. Kiséri-vasúti út 1.000 km 26. Kunhegyes-abádi út 14.000 km 27. Kunhegyes-roffi út 10.710 km 28. Kunhegyes-vasúti út 0.491 km 29. Kuszt-márton-öcsödi út 1.620 km 30. Kun-szt-márton-ughi út 19.895 km 31. Kunszt-márton-vasúti út 1.700 km 32. Ladány-kiséri út 12.610 km 33. Ladányi-vasúti út 1.160 km 34. Mezőtúr-földvári út 28.500 km 35. Mezőtúr-szarvasi út 17.000 km 36. Mezőtúr-törökszentmiklósi út 26.940 km 37. Mezőtúr-kisújszállási út 28.956 km 38. Mezőtúr-vasúti út 0.340 km 39. Monostori-vasúti út 0.600 km 40. Szajoli vasúti út 1.500 km 41. Szolnok-abonyi út 5.500 km 42. Szolnok-debreczeni út 74.235 km 43. Szolnok-kőtelki út. 34.400 km 44. Szolnok-szentesi út 50.173 km 45. Szolnok-sülyi út 33.327 km 46. Szolnok-tószegi út 3.000 km 47. Szolnok-apáti út 41.900 km 48. Ta. bura-madarasi út 37.530 km 49. Ta. Földvár-ughy (a révig) út 24.040 km 50. Ta. püspöki-szajoli út 4.500 km 51. Ta. roff-Mirhó-taksonyi út 13.500 km 52. T. rökszentmiklós-földvári út - a./ Törökszentmiklóstól a Szolnok-szentesi útig 18.386 km - b./ Földvári állomástól a község házáig 3.160 km 53. Törökszentmiklós-madarasi út 39.700 km 54. Törökszentmiklós vasúti út 0.276 km 55. Túrkevei vasúti út 1.991 km összesen: 852.094 km határozatával úgy módosította, hogy minden város és minden járás egy vicinális úticsoportot képezzen. A bizottságok számát ekkor emelték hétről tizenkettőre. A törvényhatósági és vicinális utak jegyzéke 1892-ben került a megye közgyűlése elé. A vármegyei utak jegyzékére felvették a vasúti hozzájáró utakat is, ezek szerint az úttörvény utáni első vármegyei úthálózatba 55 út került, 852,094 km hosszban. A vicinális utak száma 134, összes hossza 1.153,833 km. Az úthálózatot 1894-ig nem változtatták. A kereskedelmi miniszter 1894-ben kérte a megyét, hogy az 1890. I. törvénnyel kapcsolatban tegye meg észrevételeit az elmúlt 4 év tapasztalatai alapján. A törvényhatóság a következő javaslatokat tette: Az útadót 10%-ról 13%-ra kellene felemelni. Ha a megyében a közlekedési eszközöket karbantartani akarják, az úthálózatot pedig évenként 4-5 km-rel akarják fejleszteni, a közúti bevételekfőösszegére mindenképp szükség van, ezt pedig csak egy központilag felemelt útadó százalék biztosíthatja. A kézi minimalisták zöme a törvény életbe lépése előtt a házzal rendelkezők osztályába tartozott és 3 Ft közmunka váltságot, az igás minimalisták két igavonó jószággal rendelkeztek, 4 Ft közmunka váltságot fizettek, helyzetük tehát a törvény életbelépése után javult. A községi közmunkánál ez az adónem a településekre új és jelentős terhet ró, ha viszont ezt megfelelő szakmák szerint szolgálnák le, ez olyan alapot képezne, mely a községeket nagyobb útépítési munkálatok elindítására ösztönözné. Ezért helyesnek látszanak a következő szempontok. -A községek a vicinális utak fenntartására pótadót csak akkor kötelesek kivetni, ha a közmunka a vicinális utak szükségletét nem fedezi. - Azok az útbizottságok, melyek területén csak földutak állnak gondozás alatt, felhatalmazást nyernek, hogy a földutak közmunkával való fenntartását minden község saját határában, saját községi kömunkájával teljesíti. - Legtöbb község a közdűlő utak elnevezését tévesen értelmezi, aránytalanul nagy hálózatot állapít meg, a közdűlő utak fogalmát pontosan meg kellene határozni, például a közdűlő utak a községnek legalább egy tized részét érintő dűlőutak, melyekhez számos dűlőút csatlakozik. Végül a javaslat közli, hogy az útadómentességet a törvényhatóság tiszti, segéd és kezelő személyzetére is terjesszék ki kivétel nélkül. A törvény előírása alapján a megyében megindult a közutak törzskönyvezése. Az Államépítészeti Hivatal előzetes költségvetése szerint ezek a munkálatok kb. 30 ezer Ft-ot tesznek ki. 1894-ben a megye megbízta a hivatalt, hogy a munkálatokat kísérletképpen a KunszentmártonTiszaug, Tiszabura-Szalók, és a Besenyszög-Tiszasüly utakon kezdje meg. A munka nagy mennyiségére való tekintettel a vármegye 4229/1990. sz. határozatával úgy rendelkezett, hogy a törzskönyvezés az utak kiépítésével egy időben történjék meg az Államépítészeti Hivatal által, és a földutakat is fokozatosan törzskönyvezni kell. Az úttörvény a megyében is elsősorban a törvényhatósági utak fejlesztésében hozott eredményt. 1890-ig alig 80 km kőút volt, ezt 1908-ig mintegy 450 km-re növelték. A vicinális és a községi közdűlő utak fejlesztése azonban kezdeti stádiumban mozgott. Az 1908-as készülő törvényjavaslattal kapcsolatban a megye véleménye is az volt, hogy az 1890-es törvény a