Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

HIDAK A HIDAK HELYZETE A MEGYÉBEN 1914-1945-IG SZOLNOKI TISZA-HÍD Az 1911-ben épült első vasszerkezetű hidat 1919. július 27-én robbantották fel első ízben a románok. A Szolnok felőli mederpillér előtti függőleges vasrúd csomópontjai közelében az övrudakat robbantották fel. Ennek következtében a szolnoki hídfő és a mederpillér közötti szakasz, továbbá a folytatólagos konzol rész, valamint a befüggesztett tartószerkezet a mederbe zuhant. A hidat 1920ban újították fel. A még a mederben maradt, s a hajózást akadályozó roncsokat, s a hídépítésnél ki nem emelt állványcölöpök egy részét, 1923 augusztus-szeptemberében az Állami Gépgyár emelte ki. Egészen a II. világháborúig jelentősebb közműátvezetések és egyéb rekonstrukciók készültek a hídon. A

II. világháborúban a híd újabb rombolás áldozata lett. A visszavonuló német csapatok 1944-ban felrobbantották és nagyobb pusztítást végeztek, mint az I. világháború alatt. TISZAFÜREDI TISZA-HÍD Ezen a hídon is kisebb rekonstrukciókat hajtottak végre. A II. világháború alatt ezt a hidat is felrobbantották. KISKÖREI TISZA-HÍD A híd 1907-ben épült, a Kisköre és Pusztataskonyt összekötő úton. Az ártéri hidak nyílásbeosztása: A 26 + 808 km szelvényben: 15 db X 10,6 m + 1 dbX9,4m A 26 + 810 km szelvényben: 1 dbX9,4m + 19 db X 10,6 m A mederhíd nyílásbeosztása: 45,2 + 64,0 + 45,2 m Szerkezeti hosszak: 189,2 m ártéri híd 163,2 m mederhíd 236.6 m ártéri híd Szélessége: az ártéri hidakpn 3,8 m széles kocsipálya, a baloldalon 1,2 m-es gyalogjárda, jobboldalon 0,8 m-es járható szegély A mederhídon 3,5 m kocsipálya a kiemelt szegélyek között és 0,5 m széles járható szegély mindkét oldalon. Amederhidat 1919-ben felrobbantották, helyreállítására 1923-ban került sor. A mederhíd pilléreinek alapozása cölöpalapozású, illetve keszonalapozású.'az ártéri hidaké síkalap. TISZAUGI TISZA-HÍD A 44. számú Kecskemét-gyulai főút 32 +108 km szelvényében lévő híd 1927-29. között épült. Az alépítményt ÉS UTAK ~) a Palatínus Építő Rt., valamint Erdélyi és Varga mérnökök cége végezte.A vasszerkezeteket a Mávag készítette. Nyílásbeosztása: 50,0 +2 X 100,0 + 50,0 m + 30 m ártéri szerkezet. A híd teljes hossza: 317,4 m Szélessége: 5,3 m pályaburkolat mellett 2 X 0,6 m járható szegély. Alapozása: keszonalap, felszerkezet anyaga: vegyes eredetű szegecselt acél, alsópályás, rácsos, főtartó, zórésvas pályával. Statikai rendszere: kéttámaszú gerendahíd. AZ UTAK, HIDAK HELYZETE 1945-1965-IG A felszabadulás után 1947-ig a háborús károk helyreállítása volt a fő feladat. Ezen idő alatt forgalomképessé tették az állandó burkolatú utak 95%-át, valamint a legfontosabb makadám utakat. Az utak helyreállításával párhuzamosan idnultakahidak újjáépítési munkái is, de a nagy fesztávolságú hidaknál ez a helyreállítás gép- és anyaghiány miatt csak ideiglenes jelleggel történt. Az 1947. évben induló hároméves terv során új bekötő utak építése mellett befejeződtek a makadám utak helyreállítási munkái is. Ebben az időszakban a helyreállítás tervezését, a kivitelezések irányítását, ellenőrzését még az államépítészeti hivatalok intézték. 1950-54. között az első ötéves terv időszakában jelentős változások következtek be, mind az útigazgatás, mind az útfenntartás szervezetében, mind a tervezési, kivitelezési metodikákban. A 340/1949. Mt. sz. rend. a közúti munkákat- melyeket 1868-tól az államépítészeti hivatalok végeztek - 1950. január 1-től vállalati úton rendelte végrehajtani. 1950-ben a helyi tanácsok megalakulásakor az államépítészeti hivatalokból a Megyei Tanács VB-ken Közlekedési Osztályt alakítottak ki. Ettől kezdve 1954-ig az állami utak feletti jogkört aterületileg illetékes Megyei Tanács VB gyakorolta. Az 517/IV/1953. sz. Mt. határozattal az állami közutak és az azokon lévő közúti hidak, valamint az összes révek közvetlen felügyeletét 1954, IV. 1. hatállyal ismét a KPM-re ruházta és a Megyei Tanácsok Közlekedési Osztályait megszüntette. Az ország közútjait a rendelet állami, megyei és községi utak csoportjába sorolta. Az állami közutak igazgatási teendőinek ellátására a KPM. 12 közúti kirendeltséget szervezett, egyidejűleg az eddig Megyei Tanácsi felügyelet alá tartozó 19 Nemzeti Útfenntartó Vállalatot a KPM. felügyelete alá rendelte és vállalattá vonta össze. A közútkezelői és építési, feladatok tisztázásával egy időben 1953. évtől intézményesen és tervszerűen beindultak az útkorszerűsítési munkák. A korszerűsítések nemcsak vízszintes és magassági vonalvezetés rekonstrukcióját jelentették, hanem a burkolatok szélesítését, továbbá beton- és aszfaltburkolatú útfelületek építését is. A hálózatfejlesztésre 15 éves program készült. A megnövekedett építési tevékenységek mellett az útfenntartásra a vállalatok a legjobb akarat mellett sem tudtak elegendő gondot fordítani, akorszerűsítési munkák volumene és igényessége az útfenntartás rovására volt csak biztosítható. A folyamatos fenntartásra a vállalatokon 31