Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - Szervezeti változások

•fttV főutat kell említeni, amelynek Szolnok megyei sza­kaszán befejeződött a Szajolt elkerülő szakasz épí­tése. Ugyancsak elkészült a megyei szakaszon, Fegyvernek-Kisújszállás és Karcag térségében, összesen mintegy 14 km hosszúságban pályaszéle­sítés és azt követő hengerelt aszfalttal történő meg­erősítés. További korszerűsítés folyt a Szolnok megyei harmadrendű utakon 8 km hosszban, ami­nek műszaki tartalma: átkelő szakaszok szélesítése, utána FB-veí itatott makadám erősítése. A saját te­rületünkön a legjelentősebb volt a 4. sz. főúti korsze­rűsítés beindulása Püspökladány és Ebes között, közel 40 km hosszon. A 7 m-re történt szélesítést hengerelt kötőzúzalékos pályával zárták. Pályaszé­lesítés és kötőzúzalékos erősítést kapott a 36. sz. miskolci főút két szakaszon — Polgár és Görbeháza térségében — 30 km hosszban. A 43. sz. szegedi fő­úton Csökmőn történt szélesítés után—érdekes mó­don — vizes makadám épült. A 48. sz. főúton, Debrecen határában egy 6 km hosszú szakasz szé­lesítés után bitumenes itatást kapott. Különböző al­sórendű utakon rövidebb (1-2 km) szakaszokban történt pályaszélesítés (6,0 m-re) bitumenes itatás összesen 9 km hosszban. WIW Szervezeti változások A II. világháború utáni átszervezések első szele, mintegy előkészítő folyamata volt a törvényhatósági utak állami kezelésbe vétele. A 6900/1948. Korm.sz rendelete az, amely ezt elrendeli, s egyúttal öt évet szab az átadás-, átvétel végrehajtására. Az ütemterv szerint 1949. évben 4121 km, a következő három év­ben évente 5000 km és az utolsó évben 6200 km út átadására került volna sor. Ez a rendelet vármegyé­ket is von össze, többek közt Bihart Hajdúval. Ekkor lesz 24 helyett 19 megye az országban. Ám ezt a ki­szabott folyamatot a kormányzat lassúnak találta, ezért már 1949-ben 4278/1949. MT sz. rendelet ki­mondja, hogy valamennyi, a törvényhatósági alap, a törvényhatósági jogú városok, a megyei városok és a községek kezelésében lévő közutat 1950. január 1 -vei állami kezelésbe kell venni. A rendelet egyúttal megszüntette a törvényhalósági útalapot is. A ren­delkezéssel országosan mintegy 14.200 km közút került állami kezelésbe. Ugyanakkor a helyi jelentő­ségű utak a községek és városok (később „taná­csok") kezelésébe kerülnek. A felszabadulást követő évek további fontos útü­gyi rendelkezése volt „Az állami úthálózat kialakítá­sáról" szóló. A közlekedésügyi miniszter ezzel a 6100/1948. sz. rendeletével a közutak osztályba so­rolását szabályozta. Ez a rendszer kisebb változta­tással, a mai napig is él. Eszerint a közutakat, azok fontossága, a közúti hálózatban betöltött szerepe szerint 1. főutak, 2. összekötő, 3. bekötő- és 4. vas­6. sz. táblázat HAJDÚ-BIHAR MEGYE FŐÚTJA11950. ÉVBEN Elsőrendű főutak: (135,766 km) 4. sz. Budapest-POspöídadány-Debrecen-Ungvár 4/a sz. Püspökladány-Biharkeresztes-Kolozsvár Másodrendű főutak: (216,203 km) 33. sz. Tiszafüred-Debrecen 36. sz. Miskolc-Debrecen 43. sz. Debrecen-Szeged 48. sz. Debrecen-Máramarossziget Harmadrendű főutak: (71,353 km) 333. sz. Polgár-Nyfregyháza 439. sz. Gyula-Furta 471. sz. Debrecen- Vásárosnamény úti, hajóállomási utak osztályába kell sorolni. A me­gyei utak rendszere a 6. sz. táblázat"szerint alakult. Ezen felül a főutak között is különbséget kell ten­ni: az elsőrendű főutak országrészeket kapcsolnak a fővároshoz, a másodrendű főutak nagyobb városo­kat, régiókat kötnek össze és a harmadrendű főutak a kisebb városokat egymással és a megyeszék­hellyel kapcsolnak össze. Ennek megfelelően a főu­takat egy, kettő és három számjegyből álló számokkal jelölték meg. Az utak új elnevezést is kap­tak, az összekötött helységnevek alkalmazásával. Mielőtt még az útügyi átszervezésre rátérnénk az Államépítészeti Hivatal irányító személyzetét mutat­juk be a 7. sz. táblázaton AZ ÁLLAMÉPÍTÉSZETI HIVA TAL TERÜLETI SZERVE11950. 7. sz. táblázat Körzetek Vezetők Hálózat (km) Útőri létszám (fő) Hajdú megye DEBRECEN Mocsár Kálmán útmester 107,8 18 Hiv.székhely: POLGÁR BALMAZ­Vida Viktor útmester 115,0 20 DEBRECEN ÚJVÁROS Kiss Kálmán útmester 138,0 24 DEBRECEN Somlósi Károly útbiztos 152,4 25 H.-BÖSZÖRMÉNY Szűcs Lajos útbiztos 153,4 27 KÁBA Lévai Péter útmester 149,3 18 Bihar megye B.-ÚJFALU Pusztai László útmester 135,2 24 Hiv.székhely: B.­SZENTMARTON Szilágyi Jenő útbiztos 107,8 20 BERETTYÓ­KOMADI Czakó Lajos útbiztos 146,8 24 ÚJFALU NAGYLETA Rupp László útbiztos Dobos László útbiztos 170,1 28 SARKAD Rupp László útbiztos Dobos László útbiztos 129,2 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom