Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - Szervezeti változások

vív Az útügyi szervezet szempontjából is mozgalmas évek soron következő intézkedése volt a közigazgatási rendszer létrehozásának előkészítéseként az Államépítészeti Hivatalok építészeti-műszaki feladatai ellátásának megszüntetése 1948. január 1-től. Majd ezt követi a második lépcső: 340/1949. MT rendelete, amely 1950. január 1-vel megszüntette az Államépítészeti Hivatalok házilagosan végzett fenntartási tevékenységét és azt az egyidejűleg létrehozott útfenntartó vállalatok feladatává tette. S a harmadik lépcső: 1950 augusztus 1. Megalakultak a községi, városi, járási és megyei tanácsok, mint a közigazgatás új szervei (143/1950. (V. 18.) MT). A tanácsok megalakulásával együtt megszűntek a trianoni békekötés miatt létrejött töredék megyék is, megszűnik Hajdú és Bihar megye, s létrejön HajdúBihar megye Debrecen székhellyel. A tanácsi szervezet létrehozása azzal járt együtt, hogy a tanácsok hatáskörébe került a többi ágazattal (ipar, egészségügy, kereskedelem, oktatás stb.) együtt az útügy is, s ezzel e rendelet megszüntette az Áílamépítészeti Hivatalokat. Az útügy irányítója a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési osztálya lett. Ez az útügyi szempontból fontos döntés, amely a 73 éve fennálló és jól prosperáló Államépítészeti Hivatalokat megszüntette, nem bizonyult tartósnak. Mint látni fogjuk, rövidesen újabb szervezeti változások követik. Az Államépítészeti Hivatalnak emléket állítani szándékoztunk azzal, ha bemutatjuk a hivatal megszűnése előtt utolsó szerveinek székhelyeit és irányító műszaki munkatársait. (I. sz. melléklet) Összefoglalva a végeredményt: — Hajdú-Bihar megye néven létrejött közigazgatási egység vezetését a Hajdú-Bihar Megyei Tanács látja el, — az Államépítészeti Hivatal megszüntetésével egy időben létrejött a megyei tanács közlekedési osztálya, — az államosított teljes úthálózatból létrejött az állami utak kategóriájába tartozó 1477,3 km út megyei törzshálózata, egyéb utak tanácsi, illetve üzemi kezelésbe kerültek, — az állami utak fenntartásának végrehajtására létrejött az Útfenntartó Vállalat, — a fenntartási, építési gépek az országos hatáskörű Útgépjavító és Kölcsönző Vállalat tulajdonában vannak, ahol javításuk, karbantartásuk történik. Az úthálózat fenntartásáért felelős megyei közlekedési osztály, zömében a volt debreceni és berettyóújfalui ÁÉH műszaki irányító személyzetéből alakult. Az osztály megbízott vezetője Bereczky Sándor főmérnök, majd 1953-tól kinevezett osztályvezetője Mocsár Kálmán útmester. Az osztály dolgozóit és munkaköreit érdemes az utókor számára megörökíteni. 8. sz. táblázat) Az osztály semmiféle végrehajtó szervezettel nem rendelkezett: még az útőrök is az Útfenntartó Vállalat állományában voltak. Az osztály feladata volt a fenntartás mindenfázisának, afejlesztési és üzemeltetési munkák megrendelése és azok végrehajtásának ellenőrzése, majd a munka díjának kiegyenlítése. Az útőri rendszer a hálózat akkori körülményeinek tulajdonképpen megfelelt. Egy hátránya volt: az ellenőrzés nehézkessége. Ennek igazolása az a jellemző eset, amikor a minisztériumi kerületi felügyelő a 33. sz. Tiszafüred-Debrecen főút veszélyesen rossz és elhanyagolt állapotát kifogásolta a megyei közlekedési osztálynál. Az osztály 8. sz. táblázat A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TANÁCS V. B. IX. KÖZLEKEDÉSI OSZTÁL YA 1951. kezdeményezésére az Útfenntartó Vállalat vizsgálatot indít és megállapítja, hogy az út a balmazújvárosi körzet szakaszán kriminális, mert „az útőrök munkakerülők és fegyelmezetlenek", irányításuk, ellenőrzésük laza. Majd intézkedtek az útő/ök cseréjéről. A közlekedési osztály felügyelte az Útfenntartó Vállalaton kívül a debreceni villamosvasutat, a vízés csatornamű vállalatot, s ezen keresztül a városi tömegközlekedést, valamint a megyei ivóvízellátást. Ugyanígy bemutatjuk a 9. sz. táblázaton az Útfenntartó Vállalat műszaki vezetőit is, hiszen közülük kerül ki a később létrehozott Közúti Igazgatóság több dolgozója. 9 sz. táblázat A DEBRECENI ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT MŰSZAKI VEZETŐI 1951. Igazgató: Debreczeni István Főmérnök: Gabrielisz László (1953. évtől: Dancsházi Artúr) Építésvezetők: Szekerka Béla (1953-tól főépítésvezető: Gabrielisz László Losonczi László) Munkakörzetek vezetői: 1. körzetLudányi Antal Körzeti vezetők • Szilágyi József Lévi János Molnár Károly Szatmári Lajos II. körzet: Egri Alajos Körzeti vezetők • Takács József Zöld Sándor Gáli István Egri András Gépesítési ügyintéző: Vadnai László Osztályvezető: Bujdosó Imre, majd ideigl. megb. 1953-ig Bereczky Sándor főmérnök 1952. 09. 24-től Mocsár Kálmán útmester Műszaki vezető: Bereczky Sándor főmérnök Utmérnökök: Botos Gábor főmérnök Szász István főmérnök Bartha Dániel mérnök Műszaki technikus: Szatmári Zoltán technikus Műszaki előadók: Kiss István körzeti technikus Mezei Olga műszaki rajzoló Adminisztr. előadók: dr. Tunyogi János szállítási előadó dr. Horváth Endre jogi előadó Erdélyi Lászlóné gyors- és gépíró Kálmándi Anna iratkezelő Gépkocsivezető: 2 fő (változó)