Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - A két világháború

wlW ÚTÉPÍTÉSEK 1924-28 KÖZÖTT 2. sz. táblázat Kiskőburkolatok építése: Bpest-Db.-ungvári főút Ebes-Debrecen közti Debrecen-szegedi főút Derecske átkelő szakasza Berettyóújfalu-Berettyószentmárton átkelés Darvas átkelés Bpest-P.ladány-kolozsvári út Báránd ós P.ladány átkelő szakasza Lemezes kiskőburkolatok: Berettyóújfalu városi útján Kornádi és Biharnagybajom átkelő szakaszon Kísérleti homokaszfalt (topeka): Debrecenben Április 4. útján és a Balmazújvárosi úton Hajdúhadház átkelési szakasz 6,5 km) szakasza 1,7 km) (4,9 km) (1,0 km) (3,3 km) ta útépítésekre is. 1924 után bontják fel a Piac utca „macskaköves" burkolatát és építenek a helyén betonalapú aszfaltburkolatot. Ez időben épül hasonló burkolat még a Kossuh, Szt. Anna és Széchenyi utcákon is. Az 1929. évben bekövetkezett világválság nyomán az útépítés fejlődésének lendülete rövid időre megtorpant, majd ismét felíveit. Egyre több gépkocsi vesz részt a közúti forgalomban, amely új, pormentes pályaszerkezeteket igényel. Már ennek szellemében hirdették meg 1930-ban a tízéves útépítési programot, amely mintegy 1200 km állami útnak állandó burkolattal történő kiépítését tűzte ki célul. Ennek keretében kiépült a Budapest-Cegléd-Debrecen-Nyíregyháza közti út több szakasza, valamint Debrecen-beregszászi úton egy 10 km-es szakasz. A kivitelezés magánvállalkozókkal történt, s így a meghirdetett versenytárgyalás után kiderült, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeg csak 800 km út kiépítésére elegendő. Végül is elsődlegesen a főutak (1., 3., 4., 6., 7. sz. főutak) egyes szakaszainak kiépítésére kerülhetett sor. Később — egy London-Brüszszel-Köln-Budapest-Belgrád-Athén-lsztambul autópálya építésének javaslatára — a programba bekerült a Budapest-szegedi 5. sz. főút kiépítése, amely 1937. évre el is készült. Az említett autópálya építésének a nemzetközi turistaszervezet volt a javaslattevője, s legkitartóbb szorgalmazója. A javaslat műszakilag olyannyira körültekintő és alapos volt, hogy vonalvezetésének alapelvei ma is időszerűek. Időközben megtörténik a teljes közúthálózati rendszer kialakítása, az utak kategóriába sorolására. A főúthálózati osztályba soroltak azokat az utakat, amelyek a/a külföldi kapcsolatokat szolgálják b/az egyes országrészeket kapcsolják össze, c/ az egyes termelési régiókat kötik össze lakott centrumokkal. Az ország gerincét képező főhálózatot első-, másod- és harmadrendű főutakra osztották, megszabták az utak nevét és egy-, kettő-, illetve három számjegyű sorszámot kaptak. A főutaknak ez a hármas osztályozása közel 30 évig volt kisebb változtatásokkal érvényben. Eszerint Hajdú és Bihar megye főútjai az alábbiak voltak: fi4. sz. ábra) Elsőrendű: 4. sz. Budapest-Püspökladány-Nagyvárad (Kolozsvár) Másodrendűek: 33. sz. Füzesabony-Debrecen-Nagykároly (Máramarossziget) 36. sz. Debrecen-Nyíregyháza-Ungvár 37. sz. Budapest-Debrecen-Vásárosnamény-Beregszász 43. sz. Berettyóújfalu-Orosháza-Szeged Harmadrendűek: 320. sz. Berettyóújfalu-Debrecen 323. sz. Debrecen-Kismarja-Nagyvárad 327. sz. Püspökladány-Balmazújváros 330. sz. Debrecen-Nagyléta-Székelyhíd (Zilah) 331. sz. Miskolc-Debrecen 333. sz. Polgár-Nyíregyháza 334. sz. Hajdúböszörmény-Büdszentmihály (később Tiszavasvári) 335. sz. Balmazújváros-HajdúnánásNyíregyháza A főutak hossza, mai úthosszakkal számolva (korabeli részletes adatok nem találhatók) 529,0 km volt, amelyből elsőrendű főút 69,2 km, másodrendű 177,2 km és harmadrendű főút 282,6 km volt. Sudszentrr?/ hdiy •

t33 Tisinjo^d^ Nagyvárad Kolozsvár Szeged r 14. » Számozott állami főközlekedési utak 1944. év végén