Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A megyei közúthálózat korszerűsítésének és fejlesztésének jövőbeni feladatai

A megyei közúthálózat korszerűsítésének és fejlesztésének jövőbeni feladatai A közúthálózat fejlesztését a társadalom és a gazdaság működése indukálja, e kategória tehát elsősorban társadalmi és gazdasági kérdés. Az ipari, a mezőgazdasági feldolgozóüzemek, a logisztikai központok az áruk gyors eljutása érdekében gyorsforgalmi utakat igényelnek, csakúgy mint a hazai és nemzetközi tranzitforgalom. Ugyanezen gyorsforgalmi kapcsolatokat feltételezik a szomszédos országokkal történő együttműködés fejlesztésének igényei is. A környezeti terhelés csökkentésének érdekében tehermentesítő és településeket elkerülő utakat kell építeni. A jelenlegi forgalmi terhelések a szűk keresztmetszetek felszámolását, csomópontok, hidak korszerűsítését követelik meg. A mellékúthálózattal összekötött kisebb települések jogos igénye, hogy kisebb forgalmú utakon is a gazdasági-társadalmi fejlettségnek megfelelő kapcsolati hálózatú és minőségű utakat építsünk. Mint a fentiekből látható, jelentős korszerűsítési és fejlesztési igények jelennek meg a közúthálózaton, amelyek esetenként átfedő projekteket takarnak. Az útkategóriáknak megfelelő sorrendben, de egyforma fontosságúnak tekintve, a jövő közép- és hosszú távú feladatai az alábbiak: 1. Gyorsforgalmi úthálózat 1.1. Az M3-as autópálya kapcsolatot jelent a keleti országrésznek, azonban Debrecen város bekötéséhez szükséges az M35-ös gyorsforgalmi út kiépítése, 1.2. A Debrecen várost elkerülő 4. sz. I. rendű főút és 47. sz. II. rendű főút, mint megkerülő út, gyorsforgalmi kiépítését indokolja, hogy ezen útszakasz a TEM útvonal része, amely Kassa-Miskolc-Debrecen-Nag)wad interregionális kapcsolatát biztosítja. 1.3- Ugyanezen TEM útvonal része a 47. sz. II. rendű főút Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasza, amely a tervezett M4-es autópályához kapcsolódik. 1.4. A Budapest-Bukarest összeköttetését alternatív útvonalként biztosító M4-es autópálya a magyar-román bilateriális kapcsolat része, melynek gyorsforgalmi kiépítését a 4. és 42. sz. utak jelenlegi forgalma is alátámasztja. Az útvonal Budapest-Szolnok-Püspökladány-Artánd útvonalon érinti hazánkat, melynek része a Biharkeresztest elkerülő út. 1.5. Az M4-es autópálya megépítésével forgalmi és hálózati kapcsolati igényként merül fel a 4. sz. főút Püspökladány és Debrecen közötti részének gyorsforgalmi kiépítése, melynek része a Hajdúszoboszlót elkerülő út. 2. Főúthálózat A főúthálózat korszerűsítését a jelenlegi és a várhatóan fejlődő forgalom kényszerítette és kényszeríti ki napjainkban is. E rehabilitációs program az 1990-es évek elején megindult és folyamatosan készül, ezt folytatandó szükséges: 2.1. Debrecen város bevezető és átkelési szakaszain a 47. sz. főút négynyomúsítása, a műtárgyak, csomópontok kiépítése, a 35. sz. főút folytatásaként a Böszörményi út—Pesti utca-Nyugati utca-Erzsébet út összeköttetése négynyomúsítása, csomópontjainak megépítése, 471. sz. főút négynyomúsítása a különszintű vasúti keresztezés kialakítása, 35. sz. főút Debrecen ésjózsa közötti négynyomúsításával, 48. sz. főút Veres Péter utcai csomópontjáig történő négynyomúsítása. 2.2. A 47. sz. és 42. sz. főutak rehabilitációjának végeztével 1999ig be kell fejezni a 33- sz. főút korszerűsítését a teljes megyei szakaszon. 2.3. A 471. sz. főúton meg kell kezdeni a rehabilitációs programot, a szükséges elkerülő utak megépítésével. 113