Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

A Hajdúhátság A Hajdúhátságot egyik oldalról a Hortobágy, a másikról a Nyírség fogja közre. Ezt az észak-déli irányban hosszan elnyúló sávot északon a megyehatár, délró'l a Sárrét zárja le. E területnek egykor legfontosabb útvonala volt a debrecen-hajdúnánás-tokaji. Már a középkorban, s az utána következő évszázadokban ez az út kapcsolta össze a felvidéki Kassát az erdélyi részekkel. Ez az országos jelentőségű út a következő vonalon haladt: Kassa-Gönc-Mád-Tokaj-Bűdszentmihály-Hajdúnánás-Böszörmény-Debrecen-Pocsaj-Nagyvárad-Kolozsvár. Mint minden korabeli út, ez is évszázadokon át szilárd burkolat nélkül szolgálta a közlekedést. Az 1880-as években is alig történik rajta más karbantartás, mint hogy a hidakat javítgatják. 1876-ban Hajdú vármegye kérelmére az útnak Nánás és Szentmihály közötti szakaszát még a megyei törvényhatósági utak sorából is törlik. Teszik ezt azért, mert az út folytatása Szabolcs megyében is csak vicinális út. Végre 1884-ben a megyei közgyűlés által kiküldött bizottság tesz javaslatot arra, hogy elsőként a böszörmény-nánási út Vasúti fénysorompó a 35. sz. főúton Debrecen-Nyúláson épüljön ki. km „az Isten malmai lassan őrölnek" (!). Elkövetkezik az 1888. év, amikor végre hozzálátnak az útépítéshez, igaz csak Nánás belterületén, a szóban lévő útnak Dorogról Polgár felé vivő szakaszán. Ugyanis itt „esős időben majdnem lehetetlen közlekedni", állapítja meg a nánási elöljáróság. Az A tiszavasvári-hajdúböszörményi út egy szakasza Böszörmény és Dorog között 53