Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

AHAJDUHATSAG említett úton cyklops kőburkolatot készítenek, de ezzel együtt kikövezik a Nánás vasútállomásra vezető utat is. És amit elrontottak 1876-ban, azt kénytelenek kijavítani 1890-ben: a Nánás és Szentmihály közötti útszakaszt újra felveszik a törvényhatósági utak sorába. Egy kis „malőr" 1891-ben Nánás és Böszörmény között: „a hadházi és vidiföldek közé eső, úgynevezett *Tótb Sári erén * lévő híd elromlása következtében a közlekedés teljesen fennakadt". Böszörmény városa tehát már rendelkezik kőburkolattal, a többi hajdúváros nem. Dorog városa tehát siet bejelenteni igényét utcáinak kikövezésére, éspedig a tokaji útnak Dorogon átmenő szakaszára kéri ezt. A vármegye azonban nem veszi figyelembe a kérést, mert van egy kiépítési programja, és amikor abban Dorog sorra következik, akkor kap kőburkolatot. Dorog megpróbál erőszakos lenni, és felpanaszolja, hogy „az út oly rossz állapotú, hogy azon már nem is lehet közlekedni". Hiába, kérését nem teljesítik. Majd 1900— 1902 között további cyklops kőburkolatok készülnek Böszörményben és Nánáson, a szokás szerinti 4,0 m szélességgel. Erről így szól az alispáni jelentés.- „az úttest szabvány szerint létesíttetett". Böszörmény és Dorog között 1905 táján történt útépítés fellelt dokumentumai szerint az építési munkafázisok a követkeSzomorúfüzek Hajdúdorogon, a tiszavasvári-hajdúböszörményi úton Üzemanyagtöltő állomás a 35- sz. főúton Hajdúböszörménynél 54 zők voltak. Kétoldalt árkolás folyik (50 cm mély árkokat ásnak) és az így nyert földet használják a 9,0 m széles korona töltésének kialakítására. A töltés rézsűt 5/4-esre alakítják. A rézsűk lábainál 50 cm széles sávot hagynak szabadon, és csak ezen kívül kezdődik az árok, melynek rézsűje 1:1 hajlású. Idézzünk az építési naplóból néhány munkanemet: „föld mozgósítás 10 m középtávról, földnyeséssel (...) 4,0 m össz-szélességű cyklops kőburkolat, két oldalt 25-25 cm mélyre nyúló, 10 cm vastag cyklops-kő kocsipálya. A 15 cm vastag burkolat középen mérve 20 cm vastag homokágyra rakatik s ezen burkolatnak kétoldalt 6-6 cm oldal lejtő adása mellett (...) a kövek legalább 100 cm

2

, sima lapos felületűek legyenek (...) a burkolat elkészítése után jól ledöngölendő". A becsatlakozó utak (ekkor útfeljáróknak mondják) 10 m hosszban kikövezendők, 3,0 m szélesen. A csatlakozások alatt, a vízelvezető árkok folytatásában „30 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, 8 cm falvastagságú, előfejekkel ellátott betoncső átereszek készüljenek". A csatlakozó torkolatok két oldalán „20 cm átmérőjű, tölgyfa kerékvetőket" kell elhelyezni. A böszörményi kőburkolat építése végül is 1907-ben nyer befejezést. Az 1906. esztendőben a közlekedési tárca úgy dönt, hogy a debrecen-tokaji utat államosítja. Ezt megelőzően azonban az utat szilárd burkolattal el kell látni. Ki is adja 1908-ban a 90.301/1. C. sz. rendeletét, ahol bejelenti, hogy az út kiépítésének „műszaki műveletei kimunkálás alatt vannak". Viszont a kiépítés ütemezése sorban a következő: 1. Debrecen-Böszörmény között, 2. Böszörmény és Dorog között, 3. Dorog és a megyehatár között, 4. Szabolcs vármegyében Tiszalök és Rakamaz között és 5. a Hajdú megyei határ és Bűdszentmihály között. Nem tűnik természetesnek, de így történt, a főhatóság egyúttal elrendeli, hogy az út kiépítéséhez Hajdú vármegye kell biztosítson 360 000 korona építési költséget. Még ugyanez évben, az elkészült tervek alapján megtartják az építést megelőző közigazgatási bejárást, amelyen Hajdú vármegyét Latinovics Mihály műszaki tanácsos, a Hajdú megyei államépítészeti hivatal vezetője képviseli. Mivel ez útban Debrecen városának is van érdekeltsége, a bejáráson a várost egész küldöttség képviseli: Vécsey Imre főjegyző, Magoss György

7 tiszti főügyész és Aczél Endre városi főmérnök. A várost érintő idézet a jegyzőkönyvből: „a Piac-Hatvan-Bethlen-Mester utcákon át (...) a vámsorompóig terjedő városi útszakasz félkockakő, aszfaltmakadám és kiskockakő, továbbá alapkövezett kavicspályával bír, összesen 3,2 km hosszban, s innen tovább 9,075 km szelvényig kiépítetlen". A böszörményi átkelés 2,4 km hosszban ugyancsak szilárd burkolatú már, Dorogon az 1,1 km hosszú átkelés alapkövezett makadámpálya, végül Nánáson az 1,2 km hosszú átkelés cyklopskő burkolatú. Nánásról fordul az út Szentmihály felé, amely még kiépítetlen. A jegyzőkönyv szerint a kiépítésnél a következő feltételeket kell betartani. Debrecen határában az úttestet a terepből legalább 50 cm-re ki kell emelni, s itt 8 m széles