Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A HORTOBÁGY Szintbeni vasúti keresztezés és a tiszacsege-debreceni út kiágazása a 33- sz. főútból a látóképi csárdával Kelet i-főcsatorna-híd a tiszacsege-debrecen i úton Balmazújvárosnál Balraj Öreg nyárfák a tiszacsege-debreceni úton kezelésben lévő közutak hossza 8100 km, a törvényhatóság kezelésében lévő 32 200 km, a vasútállomási utak hossza 530 km, a községi vicinális utaké 31 900 km és a községi közdűlő utaké 77 100 km. Egy másik adat: az ország községeit egymáshoz kapcsoló utak hossza 56 200 km, s ebből mindössze 12 800 km a kiépített, ám ebből is állandó burkolatnak mindössze 2700 km minősíthető. A törvény e fejezetének 7. §-a a következőket jelenti ki: „a közúti hálózatból ínég kiépítetlen vármegyei közúti szakaszoknak (...) és a városoknak kiépítetlen törvényhatósági, közúti szakaszainak kiépítésére" az állami költségvetésnek kell biztosítania 43 millió korona fedezetet. Ebből azonban csak azok a törvényhatósági utak részesülhetnek, amelyek „a közúti adót 10%kalmár kivetették", s az útépítéshez csakis kölcsönnel tudnák a pénzt előteremteni. Végül említsük azt a könnyítést, amelyet a törvény 9- §-a tesz lehetővé. A kincstárnak arra ad lehetőséget, hogy felvásárolhatja a törvényhatóságok birtokában lévő, nem jövedelmező vasúti törzsrészvényeket. A Macs és Újváros közötti útszakaszt keresztezi az 1950-es években épült Keleti-főcsatorna, amely felett vonókábeles, ívelt főtartós, vasbeton szerkezetű híd épült. Ennek rehabilitációját 1994-ben végzikel. Az útépítés az említett útszakaszon az 1908. esztendőben el is kezdődik, az újvárosi átkelőszakasszal. Látva ezen munkálatokat, Egyek község elöljárósága sürgeti az Egyek-Tiszafüred közötti útszakasz építésének elkezdését is, arra hivatkozva, hogy ekkor már ezen a szakaszon mintegy 3 km hosszban elkezdődött a földmunka építése. A sürgetés eredményre vezetett, mert 1910-ben befejeződött az Egyek és Csege közötti útszakasz szilárd burkolatának építése is, amely munka műszaki irányítását Dicséífy Kálmán kir. mérnök látta el. A következő esztendőben pedig elkészül a makadámburkolat Csege és Újváros között is. Gyakorlatilag tehát a makadámpálya 1912-ben elkészül az út teljes hosszán, azaz Újváros és a megyehatár között. Az út további történetéhez tartozik, hogy 1929-ben fejezik be annak teljes hosszán a 4,0 m széles vizes makadámburkolat építését, amikor is az útkoronát egységesen 8,0 m szélesre alakítják. Ez a munka 1925-ben vette kezdetét az 1924. évi IV t.-c. alapján, amely nagy összegű külföldi kölcsönt biztosított ezeknek az útépítéseknek a finanszírozására. Ezen belül a Máta és Debrecen határa közötti útszakaszt, amely tudvalevően Debrecen város igazgatása alá tartozott, a város építtette ki saját költségén. A kb. 37 km hosszú szakasz Debrecen és Látókép között kiskockakőburkolattal, míg tovább, egészen Mátáig, vizes makadámburkolattal készült. 1936-ban a Debrecenbe bevezető szakaszon készül (a 99-107 km-sz. között) a 20+10 cm vastag, kétrétegű makadám alapon kiskő burkolat. Végül 1938ban, a 106,7 és 107,3 km szelvények közötti szakaszon, amely az akkori szelvényezés szerint a Debrecen város Hatvan utcáját jelentette, kétrétegű (15 + 5 cm) aszfaltburkolatot készítettek betonalapon. 1960-ban elkezdik a megyehatár és Látókép közötti szakaszon a burkolatot 4,0 m-ről kiszélesíteni 6,0 m-re, ezzel együtt a kiszélesített pálya a megfelelő profil kialakítása érdekében bitumenes, kétrétegű hengerlést kap. 1965-ben veszi kezdetét az úthálózat újrarendezése (567.989/1965. KPM sz. rend.), amelynek során az eddig debrecen—egri út a„53. sz. füzesabony-debreceni másodrendű főút" megnevezést kapta, s ezt viseli ma is. Az 1970-es évek grandiózus aszfaltprogramja keretében egy év alatt, 1973-ban elkészül a teljes úthossznak hengerelt aszfalttal történő megerősítése, váltakozó 37