Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)
A Hortobágy
A HORTOBÁGY vastagságú (9-11 cm) kétrétegű aszfaltbetonból. A Debrecen város által 1827-1833 között Povolny Ferenc tervei szerint épített hortobágyi kőhidat az 1920-as években történt felújítása után, 1969-ben kellett a megnövekedett forgalom miatt megerősíteni. Végül az 1986/87. évben megtörténik a híd rehabilitációja. A hortobágyi táj másik fontos útvonala ugyancsak Pest felé vezetett. Ez volt a Debrecen-Hajdúszoboszló-NádudvarKarcag-Szolnok út. Ennek az útnak nagy része, különösen a Debrecen és Szoboszló közötti, éppen hogy a Hortobágy' szélén haladt. Ezt az utat az 1914. évi úthálózati kimutatás úgy említi, mint hajdúszoboszló-nádudvar-püspökladányi utat, amely „kiágazik Hajdúszoboszlón a Dunafóldvár-DebrecenMáramarossziget út 241,306 km szelvényénél és Nádudvar községen áthaladva kiágazik, Püspökladányban a dunaföldvár-debrecen-máramarosszigeti állami út 217,080 km pontjeltől". Az út teljes hossza 31,535 km, mely szilárd burkolattal kiépített 1914-től, Az 1850-es évek táján ez az út még része a debrecen-pesti útnak, és nyomvonala - a fent említettek szerint - Nádudvaron és Karcagon át vezetett Szolnok felé. Ekkor az út a megyei törvényhatóság kezelésében van. Karcag és Nádudvar között keresztezi az éppen ekkortájt kiépített Hortobágy-főcsatornát, amelyen az 1890-es években épül az a vasgerenda tartós híd, amely ma is áll. Erről az útról 1878-ban az alispáni jelentés a következőket mondja: „Püspökladánytól Ágota felé a Salamon zugba vezető útnak mintegy 2000 ölnyi hosszúsága járhatatlan részén, a közlekedési forgalom fennakadásának elhárítása végett a javítás foganatosíttassék". Ugyanebben az évben, ebből az útból kiágazó és Mihályhalmán át Zám-pusztára vezető útnak a Hortobágy-csatornán vezető hídja Orosz János kir. mérnök javaslata alapján átépíttetett. 1833-ban merül fel az a javaslat, hogy ezt az utat Püspökladány-Szoboszló-Debrecen-ÉrmihályfalfavaNagykároly útvonalnak jelöljék ki. A javaslattal egy időben rendeli el a főhatóság (355603/1833- Ker. M. sz.) az útnak egységes kialakítását és tatarozását. Az út arculatához hozzátartozott az egykori „Zádor-híd", amelyet még 1806-ban építtet Karcag városa az egykori „Zádorcsárda" mellett. Ennek helyén már az 1780-as években is állott egy fahíd a Hortobágy fölött. Az új kőhidat Bedekovics Lőrinc kir. mérnök tervezte, és Magurányi József építőmester építette. Ez is eredetileg kilencnyílású, s teljes hossza 76 m volt. A híd építéséhez az Eger környéki kőbányákból hordták a követ. Az 1832. évi nagy árvíz a hídnak négy nyílását olyannyira alámosta, hogy ezeket a részeket el kellett bontani. Az elbontott nyílásokat már nem állították helyre, így azután a híd ötnyílású maradt. A XIX. század végén történt vízrendezések során a Hortobágy új medret kapott, s ezáltal a Zádor-híd feleslegessé vált. De nem bontották el, ma is ott áll a Hortobágypuszta szélén. Az„Epona" lovasfalu HortobágyMátán A hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak emlékműve Hortobágyon a 33- sz.főút mellett és az áldozatok nevei... A fúzesabony-debreceni főút és a Kadarcsi csárda látképe 38
