Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A„tsinálatlan" és „tsinált" utak

A „TSINALATLAN" ES „TSINALT" UTAK kavicshalommérő, a kő- és kavicsrosták. A mérnöki műszerek között történik említés a „Voigt/ander-lejtmérőműszerről" 65 mm hosszú távcsövével és állványával, továbbá a „Starke és Krammerer"-féle lejtmérőről, melynek 26 mm nyílású, 20szoros nagyítási) távcsöve van, s vízszintes körén már szögpercek is leolvashatók. Az államépítészeti hivatalok létrejötte utáni néhány év alatt kitűnik, hog)'

T a törvényhatósági és állami utak kezelése között nagy a műszaki, színvonalbeli különbség. Maga a közlekedési tárca állapítja meg, hogy „a vármegyei utak az államépítészetihivatalok részéről kellő felügyeletben nem részesülnek... (ezért a törvényhatósági utakon is) ... rendesebb mérnöki utánnézés és felülvizsgálat eszközöltetése szükséges". Ezért azt a gyakorlatot vezetik be, hogy az államépítészeti hivatalok kellő díjazás ellenében átvállalhatják a törvényhatósági utak műszaki felügyeletét. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vármegyéknek meg kell szüntetniük a „főútbiztosi" munkakört. A vármegyék ellenkezése dacára a közlekedési tárca ezt végül is elrendeli. Hajdú megyében 1884-ben Pretsinszky Pál az államépítészet vezetője, akinek három útmestere irányítja a „kezük" alá tartozó 30 útkaparót. A három útmesteri körzet székhelye Debrecen, Böszörmény és Kába és azok élén Tőkés Károly, Papp Gyula és Tőkés Endre útmesterek állnak. Megyei törvényhatósági döntés értelmében az útmesterek a közutak beutazásához a közmunkaerőtől lovas kocsit igényelhetnek és használhatnak. zfatíkeverő telep Apafán, előtte a 4. sz. főút Pretsinszkyt néhány év múlva a hivatal élén Sándor Kálmán hivatal vezető vált ja fel. A makadámpályák készítésének alapfeltétele a jó tömörítés, amit kezdetben a forgalomra bíznak. A francia Morandiere alkalmaz először egy 3000 kg súlyú vontatott hengert. Őt követően egyre többen készítenek, egyre változatosabb formájú és súlyú hengereket, mígnem 1860-ban egy Párizs melletti útépítésnél meg nem jelenik az elsőgőzhengerező. Néhány év múlva a gőzhengerek megjelennek a hazai útépítéseknél is. Éltető Elek kir. mérnök megkísérli „a hengerezés munkájára szolgáló erők és idők tudományos alapon való meghatározását". A bonyolult számításoknak azonban sem akkor, sem később gyakorlati hasznuk nem lett. Ehelyett kialakult egy tapasztalat, amely szerint a hengerezést átfedéssel kell végezni mindaddig, amíg a henger alatt a kőszemek nem törnek össze. Az aszfaltok megjelenése Az első hazai részletes ismertetés u„asphalt"-vó\ 1872-ben jelenik meg Vidéki László mérnök tollából. A tanulmány mindenekelőtt tisztázni próbálja a fogalmakat. Eszerint az „asphalt" természetes, bitument tartalmazó mészkő, homok vagy pala stb. k„földgyanta" a tiszta, eredeti bitumen. Végül 'íjnastix" olvasztott, földgyantával kevert aszfalt. A bitumenről Vidéki a 1?