Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Függelék

fogadóig, szinte az homokos, és az Hegyekbül letevő vizek által ostromlott Utakat árok közé vetettem, és javítottam és két helyen, az Hegyekbül le futó vizeknek elteríttésére két fa Hidat tsináltattam. — Szemerétül egész Ménfőig az Utak Partyait Fákkal bé ültettettem; Egy szóval tellyes Iparkodással, és sok Fáradsággal ebben is kötelességemnek eleget tettem, mi által a T.V.gyének meg elégedését reményiem. Eféle hitelyes elől adásaimhoz képest, minthogy á Pápai Ország ut általam minden kitelhető módokkal Reguláztatott, úgy hogy azon éjjel nappal legnagyobb bátorságban utazni lehet, szívesen elfogadom az uti Comissarius Urat segétségemre és a következtetésnek szorgalmaztatására; mi okból ezen egész Jelentésemet annak, ahoz való alkalmaztatása végett ki adattni kérem. Költ Győrött 1 Szeptemberben 1826. GYÖR-PÁPAI POSTA ÚT REGULÁCIÓJA MUNKA ÁTVÉTELE (1828. április 15-én) Végül az átvételről szóló rendelkezéseit kívánja főbíró 1828. ápr. 15-én: „Azon tapasztalásom szerint, hogy a Bírák és Nótáriusok nem kémélvén fáradságomat, minden fent tartandó Rendeléseknek újjátását sokszorozva várni szokták, és így most is kénytelenítettem őket emlékeztetni az utaknak követseztetésére és azoknak legjobb karban leendő helylyeztetésére annál is inkább, Mivel a Királyi Parantsolatok által minden kifogás nélkül a teendő Munka meg kívántatik és annak gyorsan, s jól meg esni is kelletik, úgy hogy ezentúl az igért fenyítték ígéretlen nem fog Maradni, hanem a Bírák és a választott úti pallérok heányos munkálódásaik miatt büntetéseket el nem fogják kerülni. Reménylem, hogy a Nótáriusok az Utak igazgatásául való Rendszabásokat Magán pappirosra, a mint kívántatott le írván, a Bírák házaikban függesztve tartyák, következésképpen Bírósul Bíróra szállítyák, örömest reményleném azt is, hogy azon írásból a Bírákat is Úti Pallérokat az ut csinálás Módjáról taníttani szokták, á mi több a Munka Tételre kötelezetteket az engedelmességre és szorgalmatos Munkálkodásra kényszeríttik, azon belátáshoz képest, hogy ki ki kötelességét tellyesíteni tartozik, és így Gagunk terhével senkit nem kémélhetünk. 1-szer szerint ÁTH Megyénk Parasztsolattyukbul az Utaknak május napjáig végre kell a Munkának hajtatódni, és 12

k májusban, mint Hétfőn, a vizsgálást meg tenni kötelességem lévén, a Csanaki határtul fogva a Bírák Téti faluig a Helység Pallérjaival együtt kijelölt úttyaiknak elein áljának, a kik kotsijokon engem követvén úttyuk ki terjedésében, hogy az Szemmel látható hibákért felelvén, engedetlenségek miatt büntetéseket vehessék, melly alkalommal: Mivel 1809"

k esztendőtől fogva Maga betsülete kárával a hibákat elnézvén, jobbolulásokat nem tapasztalhattam, kénytelen régi szokásokhoz alkalmaztatott büntetések módjával őket betsületem meg kéméllyése végett a legfőbb kötelességekre vezetni. 2-sor Végén az utat Csanaki határtul fogva, á Szemerei falu dombján álló kortsma házig tekéntetben, minthogy az út lapányban fekszik, annak közepét teknyősen vagy az árokbul, ha azokban jófekete föld volna, vagy más honnét fekete földből emelni szükséges és pedig 3-or A Ménfői vendégfogadó előtt 4 öllre terjedő szélességben fekete földel egyjó arasznyi magasságban az utat fel tölteni kelleték. A többét értvén á Csanaki határtul, egész á Ménfői uraság házáig — A vendégfogadón túl pedig az ujonan készített és árok közé vett úttyát egész át Ménfői körösztön túl való dombig, két öli szélességben vastagon meg követsezni szükséges, á mihez á Ménfői zsellérek hozzájárulni köteleztetnek. 4-en Az említett Dombtul fogva a fa Hídig az Utak földel jól fel kell emelni, úgy valamint azon Hídtul fogva á hol lapányos szintre fel tölteni és homokkal bőven meghordani és á hol alkalmatosabb megkövetsezni, de az útbul semmit sem kellett foglalni, mert így is keskeny. 5-or A Korontzaiaknak úttyuk, el szenvedhetetlen rossz karban lévén, azon a vágásokat előbb bevonván rész szerént kotsikon homokkal való meg hordás, rész szerint az árokból leendő feltöltés által, olly formán kell javíttani, hogy á föld őszve elegyedvén erősebb helyheztetésben jusson, mi által a mély kerékvágásoktul azt oltalmazni lehessen. A Tényőíek az úttyukat kövesezzék, szélességébül többé semmit el ne foglaljanak és azon darabot, melly tsarulatban az Hidig fekszik, homokos részét vagy alkalmatos fekete földel vagy gőbétsel szélesen és vastagon az agyakosabb, vagyis a Híd felé terjedő részét pedig homokkal bőven meg hordják. A Híd eleit pedig karókkal a Ménfői Bírónál évő avét Híd pallóknak bé helyheztetése által szélesíttsék és ezen Hídtul fogva lapányban fekvő utat jól felemeljék, és az árkot szélesen olly módon ki ássák, hogy szélességében 4 öles út maradjon, és aztig bőven meghomokozzák. - Onnét 7-edik Á többi helységek az úttyaikon való vágásokat bé vonnyák és az utat azon mértékben, mint felljebb mondatott követsezzék - olly helyeken pedig, á hol az úton sok homok volna, fekete földet keressenek, mellyet á Szt.Páli Ispány Úr, a kinél magokat jelentsék, á kinek ebéli kérésemet ki jelentvén, nem kételkedem, hogy a Szükség esetében főképpen á TO állásnak arányában az Út mellett egy egyenes árok húzással, s abból ki veendő földnek által engedésével, a T. V. Megyének rendelése mellett, az helyet kijelölni fogja. 75