Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

III. ötéves terv 1966–70. Vállalati kivitelezésben végrehajtott munkák

„Csorna" az Igazgatóság területének közepén fekszik. Kialakítása gondot okozott. A két megye területének határán lévén a Győr megyei Mosonszentpéterből áthelyezett útmester sem tudta összefogni a nagyobb létszámú soproni gárdát. Régi módon egy terjedelmes parasztházat bérelt és ezzel indult az útmesteri telep alapítása. A komoly fejlesztésre ez nem volt alkalmas. Új telephelyet keresett és talált az Igazgatóság, szerencsére ez oly helyen volt, ahol a továbbfejlesztésre mód nyílott és jelenleg egyike a legjobban felszerelt vidéki üzemmérnökségeknek. A vasútállomáson kedvező viszonyok mellett C—25-ös aszfaltkeverő géppel rendelkezik. Irodái, szociális épületrészei a Közúti Főosztály normái alapján készültek. Keverőtelepén kihelyezett laboratórium működik a Győri Minőségfel ügy életi Állomás irányításával. i Az Igazgatóságnak még két súlyos problémája maradt. Az egyik az „IRODAHÁZ", másik a központi géptelep és győri Üzemmérnökség kialakítása. Új igazgatónknak beiktatása alkalmával az 1963. évben a Főigazgató megígérte az új irodaház építését, de erre nem került sor. 1967. év június hó végén felrendelték a minisztériumba és közölték vele, ha vállalja két év alatt az épület elkészíttetését - tehát 1968. év végére —, akkor kap rá 2 millió Ft-ot. Természetesen vállalta. Bár volt több terve az Igazgatóságnak, de azokat különböző kifogásokkal nem fogadták el, így a vállalás idejében sem telek, sem terv, de kivitelező sem volt. Az Igazgatóságon belül külön megbízottként a jogtanácsos telekszerzéssel, a központi osztályvezető a tervezés-szervezéssel, a vezető főmérnök kivitelező szerzésével bízatott meg. A jogtanácsos telket magánkézben lévő lebombázott roncsépület helyén szerzett. A tervet, melyet Horváth Sándor mérnök vázlatosan készített - adaptálással a Tanácsi Tervezőnek felajánlottuk. 25 000- Ft célprémium biztosítással kiviteli tervet készítettek. A kivitelező viszont akkor vállalta 1967-ben 100 000- Ft teljesítését, ha 1967. július 1-jén a kész tervet megkapja és 12 fő segédmunkást is kap. Mindezt az Igazgatóság vállalta, a romeltakarítással együtt. A tervek jóváhagyását a Főigazgatóság főmérnökének külföldi távolléte miatt a Főigazgató engedélyezte 4,500 mFt költségvetéssel. Az épület 1968. december hó 1-re készült el 4,327 mFt költséggel. Az Igazgatóság másik legnagyobb gondja a Likócson elhelyezendő Gépcsoport és a győri Központi Üzemmérnökség elhelyezése, illetve kialakítása volt. A telep megszerzésére az első indítást az adta, hogy az Igazgatóság nem tudott vasúti rakterületet szerezni. A vasúti iparvágány még 1915-ben készült, s az ágyúgyár a 30,5-es ágyúk kipróbálására építette. A gyár már rég megszűnt és az iparvágányt senki sem használta. A kiállítási díj is magas volt és a következő évben a MÁV az iparvágányt megszüntette. A telep viszont megmaradt és még területbővítésre is volt lehetőség. Az Igazgatóság a lehetőséghez képest raktárt, portát, festőműhelyt létesített — modul barakk acélvázas, palatetős épületek körülfalazásával. Ezt a módszert folytatni már nem lehetett, mert az újonnan kapott gépek elhelyezésére már nem volt lehetőség. A gépcsoport részére elsősorban a működéshez szükséges műhely és szociális létesítmény kialakításával indult meg az építkezés, melyet az ún. központi szakaszmérnökség épületének megvalósítása követett. Később ide került a székházba tervezett, de a helyiséget kinőtt „laboratórium" épülete is. A Győri KMFÁ működése több megyére terjed ki. Az Igazgatóság 1964. és 1965. években, jelentős értékű és teljesítményű útigépeket kapott, bár a bérfejlesztés és a szakember létszám fejlesztése ezzel nem volt arányos. Az Igazgatóság rákényszerült, hogy új formában 57