Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Átszervezés III. (1958. január 1.)

A KPM Közúti Igazgatóság Győr II. 5 éves tervének (1961—1965) teljesítését vizsgálva megállapítható, hogy az első két év teljesítménye elmarad a másik két év teljesítményétől. Ebbe belejátszott az a körülmény is, hogy a Közúti Főosztálytól csak késve kapott gépi felszerelést „Bitumenszórót", és így nagyarányú portalanítást nem tudott végezni, csak foltozgatott az 1000, 500 és 300 l-es üstökkel. Az Igazgatóság a már korábban megszerzett Schönherz Z. u. 5. szám alatti két utcára nyjió telken lévő istállóiból, műhelyt és garázst alakított ki, később a telek végében álló emeletes épületben a könyvelést helyezte el. Később az épület egy részére emeletet húzott és megtoldotta egy emeletes résszel, melyben a gépcsoport kapott helyet. A makadám pályák nem javultak lényegesen, mert 1958—1963 között csak a megrendelt vállalati portalanítások történtek meg. Az Igazgatóság 10 db igen gyenge állapotban lévő fahíd 10 cm vastag keményfa pallóját cserélte ki öntött aszfalt burkolattal 2 év alatt. A durva kátyúzás 2 év alatt zalahalápi kötőzúzalék felhasználásával 4878 t volt. Ez a pályák rossz állapotára mutat. A fenntartási kőanyag nem érkezett meg kellő időben és ősszel a MÁV cukorrépa szállításra hivatkozva nem csak nem szállított, de a lehetőségre sem adott módot, mert a rakteruieteket is felmondta. Az Igazgatóság kénytelen volt a gyengébb helyi anyagokat felhasználni, de ez a megkívánható bazalt kőanyagot nem pótolta. Az 1962. évben a Közúti Főosztály ha megkésve is, de 30 db útigépet, köztük 12 db tehergépkocsit juttatott Győr-Sopron megyének. Az 1963. év nehéz esztendeje volt Igazgatóságunknak. Meg kellett szervezni a Tatabányai KPM Közúti Kirendeltséget, melynek esztergomi járását a Budapesti Közúti Igazgatóság, komáromi részét és a kisbéri járás útjait a Győri, a közbenső legnagyobb terület útjait a Székesfehérvári Igazgatóság intézte. A pápai járás útjait a Veszprémi, a Vas megyei területet az újonnan alakított Szombathelyi Igazgatóságnak főmérnökkel együtt adta le az Igazgatóság. Az Igazgatóságnak saját belső gondjai is voltak. 1963 nyarán vezetőjét és főkönyvelőjét leváltották. Legtöbb gondot az eddig még nem tapasztalt elemi károk sorozata okozott. Olyan még nem fordult elő, hogy egymás után 5 éven keresztül ismétlődő és mindig fokozódó erős tél legyen és utána árvízkár. Gépeink kíöregedőben voltak, sok volt az alváztörés. Néha kint meghibásodott gépeinket alig tudtuk megközelíteni. Az 1. sz. főutat Dunaalmás és Almásfüzitő között később is rongálta az ár. 1964-ben a szakaszt háromsoros homokzsák nyúlgáttal még megmentették, de 1965. évben olyan gyorsan jött az ár, hogy kimosta az utat. A 80. sz. budapest—tata—győri út baloldali padkájában levő nemzetközi kábel a 113 + 800 és a 114 + 400 km-szelvényekben napvilágra került. Az Igazgatóság segítségére siető Győri, Székesfehérvári és Budapesti Közúti Üzemi Vállalatok minden segítséget A régi 1. sz. főút víz alatt A régi 80. sz. út vizkimosás után megadtak, a megrendelt munkákat terven felül elvégezték. Az Igazgatóság az átszervezés után az állandó burkolatú utakra az útfenntartó brigádokat megtartotta. A 13 brigád 551,4 km utat kezelt. 1963. december 31-ével a KPM Közúti Főosztályt két felé osztották: a) KPM Közúti Főigazgatóságra. Feladata: Közúti Igazgatóságok, b) KPM Közlekedési Építő Trösztre. Közúti Építő Vállalatok (KÉV) felügyelete volt. 50