Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

X. Hidak, vizi átkelőhelyek

X. Hidak, vizi átkelőhelyek >• '• •' ••!!» • I I I > I I II I ll Csongrád megye területén három folyó kanyarog, amelyeken az átkelés már a történelmi időkben is szükséges volt. A természeti adottságok határozták meg ezeket az átkelőhelyeket* A legrégebbi feljegyzések a szegedi /PARTHISCUM/ révről szólnak, amely már a rómaiak idején is működött. Ettől nem messze északra a Maros betorkolása után Tápénál is működött egy rév, amely a Maros jobb partjáról vezette át a Tiszán az utazókat. A csongrádi rév már a magyarok letelepedése előtt is működött. A mindszenti és az algyői révről csak a 16. század utáni feljegyzések szólnak. A Makói rév helye többször is változott, annak megfelelően, hogy ki üzemeltette. Makótól Csanádig hol itt, hol ott működött.. A középkorban a három folyó olyan szabálytalanul kanyargott, hogy tavaszonként elöntötte a környéket. Az egyébként is nehezen járható földtöltéseken sok kis hidat, un. dobogót kellett épiteni, hogy a közlekedés biztositva legyen. A Szeged város történetét tárgyaló Reizner Dános Írásában az 1747-ben készült térképen a tápéi rév már szerepelt, az 1878, évi térképen pedig az első Tisza-hid közelében Szegeden hajóhidat tüntettek fel, amely az állandó hid megnyitásáig üzemelt. A Helytartótanács 1840-ben inditványozta Makó és Szeged között egy új postaút kiépitésót. Ehhez a Maroson Zombor és Makó térségében egy olyan révre lett volna szükség "amelyen mind ordinális, mind sebespostát nappal és éj53