Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

X. Hidak, vizi átkelőhelyek

jel minden hátráltatás nélkül átvihessék, maga a rév pedig szelek ellen erős kötés által biztosittassék." Erről tájékoztatnak a levéltári iratok /20/. Megfelelő rév hiján nem lett belőle semmi. Továbbra is Tápén keresztül jártak Makóról Szegedre. Volt ugyan rév Szegeden és Makón is, de az utóbbi nagyon megbizhatatlanul közlekedett, s ha az utazó Szegedről délután érkezett, sokszor Zomborban kellett aludnia, mert csak másnap vitték át Makóra. Csongrád megyében az első közúti hid Makónál épült a Maroson, s 1878-ban adták át a forgalomnak. Öt év múlva, 1883-ban Szegeden a Tiszán is elkészült a közúti hid. A csongrádi Tiszahidat 1903-ban adták át a forgalomnak. A makói Fahid épitéséhez 1877 júniusában kezdtek hozzá és viszonylag rövid idő múlva 1878 március 14-én már át is adták a forgalomnak. Ez a fahid HOWE-rendszerü rácsos faszerkezet volt. A hid szerkezeti elemei a 3-3 vizszintes gerendából álló felső ós alsó öv, a ferde rácsrudak és a függővasak voltak. Ez utóbbiak csavarjait időnként meg kellett húzni. Ez a hid vámos hid volt. Minden átkelőnek fizetni kellett; a gyalogos 2 krajcárt, lábas állat után 3 kr-t, négyfogatos terhes szekér után 40 kr-t. 1881-ben az Arad-Csanádi Vasúttársaság bérbe vette a hidat és átvezette rajta a vasutat. Ez nagy igénybevételt jelentett, ezért a hidat az ACSEV átépittette betonpillérekre, de megmaradt a faszerkezet. Ennek fenntartása is igen költséges volt, mert a fát Amerikából kellett hozatni. 1924 július 16-án kezdték az új vasúti hidat épiteni és 1925 júniusában már át is adták a forgalomnak. A régi fahidat a város átépittette acélszerkezetűre, de ez igen keskeny lett, a