Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

III. Csongrád megye útjai a két világháború között

takkal is. A törvényhatóságok általában nem rendelkeztek elegendő fedezettel saját útjaik fenntartására, építésére, ezért az állam segélyezte a megyei útalapokat. 1904ben a törvényhozás 43 millió koronát bocsájtott a kereskedelemügyi tárca rendelkezésére, a törvényhatósági utak épitésére. 1904-1909 között 3456 km út épült meg e program keretében. A megyék igyekeztek minél hosszabb utat épiteni az adott keretből, s elkövették azt a hibát, hogy 2,5 - 3,0 m széles kőpályát épitettek. így épült Csongrád megyében is az a sok keskeny út,amit a későbbiekben meg kellett szélesiteni. Az első világháború mérhetetlen károkat okozott az utakon. Ezek a károk nem elsősorban á hadi cselekmények miatt következtek be, hanem az útiszemélyzet bevonulása és a kőanyagszállitás csökkenése miatt. Csongrád megye jelenlegi területén az útiszemélyzetet újabb feladatok elé állitotta az 1917-ben kivonuló román hadsereg által okozott rombolás, hiszen minden kis hidat felrobbantottak, III .

Csongrád megye útjai a két világháború között. Az 1914-1918 közötti háború alatt az útpályák nem részesültek rendszeres fenntartásban; a vasabroncsok és a tömörgumi-kerekes jármüvek a makadám pályákon mély kerékvágásokat okoztak és sok helyen a felborult alapkövektől boritott útpályák szinte járhatatlanokká váltak. Ez a körülmény a helyreállitási munkák azonnali meginditását kivánta volna, de üzemanyaghiány miatt a kőbányák alig termeltek valamit és a vasúti fuvarozás is akadozott. A makadám útpályák fenntartásához alig jutott kilóméterenként 3-4 m

3 fenntartási fedanyag, holott a háború előtt 40-50 m

3 zúzottkövet használtak. Annak érdekében, hogy a kisebb vicinális közutak is a 28