Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

III. Csongrád megye útjai a két világháború között

műszaki követelményeknek megfelelően épülhessenek és a fenntartásuk is biztositva legyen, ezeket az utakat is az államépitészeti hivatalok gondozására bizták. Ennek volt köszönhető, hogy az állami utak mellett a törvény­hatósági utaknak mintegy 30 %-a 1924-ben elérte a háború előtti állapotot. Már az első világháború előtt számottevő mértékben meg­indult az állami közutak városi átkelési szakaszainak állandó /kő, keramit, aszfalt/ burkolattal való átépité­se. Bár Szegeden már 1890-ben, Makón pedig 1896-ban épi­tettek aszfaltburkolatot, mégis inkább a különféle idom­kő-burkolatok terjedtek el. Szentesen a dunabogdányi kő­bánya másodrendű fejkövéből készült kőburkolat, A két háború között épitették a szeged-aradi út kiskocka bur­kolatait Kiszomborban és Makón, de több Csanád megyei úton is készült egyszerű terméskő burkolat. Más burkola­ti fajtákkal is folytak kisérletek. Királyhegyesen a kő­burkolást végző kivitelező felajánlotta, hogy a rendes épitési költségen reklámként a templom előtti szakaszt betonburkolattal épiti meg, A törvényhatóság az ajánla­tot elfogadta és igy megépült a 8 m széles, 13 cm vas­tag és 371 fm hosszú betonburkolat, amely azóta is jól birja a megnövekedett forgalmat. Az autók elterjedése után a kiépitett utak közlekedés­biztonsága csak szabályozott forgalommal volt lehetsé­ges. Nagy segitséget jelentett a Királyi Automobil Club intézkedése, amely által a klub költségén helyezték ki az első jelzőtáblákat a fontosabb utakon. Ebben az időben Csongrád és Csanád megye területén még sok földút volt, s ezek fenntartásáról is gondoskodni 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom