Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

Arad-Szegedi országos költségen ópiteni határozott fő útvonal és e megyebeli Nagy-Lak, Csanád és Makó községeket érinti; továbbá az Arad-Pesti kereskedelmi és Posta út Battonyán, Tótkomlóson keresztül a Makó- Tótkomlósi és Battonyai Posta utak. Ez utóbbi posta állomás helyett már 1851/52, évben Nagy-Lak terveztetett azzá tétetni akkorra, niidőn az Araddal való összeköttetés Nagy-Lakon keresztül fog történni." Nábráczky Antal Csanád megyei alispán javasolta, hogy a követ Radna és Sólymos tájékáról vállalkozók által szállitsák a Maroson, "igy mindenki örömest fizetvén a ráeső csekély összeget, nem hogy lovai és kocsijával 10-18 mértföldnyi terhes utat tegyen, magát meg jószágát kinoztassa. így érték el, hogy Makó alatt a Maros parton 300 köböl kő vala, s az országút Makón keresztül köveztetik majd, így fellépés és a most Békés-Csanád megyei alispán által követett kitartás mellett néhány év múlva Csanádnak is szép kövezett útjai remélhetők." Ebben az időben készült el a Pest-szegedi vasút, de ez mellett még 207 944 öl hosszú posta és országutat tartottak nyilván. A vasutak fejlődését az is elősegítette, hogy a közúti szállitási költség 2-6 szoros volt a vasútival szemben, ugyanakkor az akkori vasutak épitése nem került többe, mint az azonos hosszúságú út épitése. Szegeden az első kövezet, amely a nagy piactól a sóházig vezetett, húsz évi vajúdás után 1840-ben készült el. A következő évben a piacon keresztül a hidig terjedően kikövezték a kocsiutat. 1845-47-ben a pesti országút kövezete készült el a mai gázgyárig, a Szentháromság utcáé pedig a Bokor utcáig. Innen a további kövezések 1854-ben készültek el. Az első kövezési munkát a Gerstl testvérek 25