Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

hajtották végre /l2/. 1853-ban vetődött fel állami szinten a szebeni út kiépitése. Vita volt azon, hogy a nyomvonal a Maros bal partján haladjon Csanádig, vagy a Maros jobb partjár MÍkot érintse, 1864 januárjában Makó olyan ajánlatot * ti , hogy magukra vállalják a tervezett hidig az útépit t

{ £ az állami út a városon haladna át. Ezzel az aj la al sikerült megnyerni a felsőbb szervek kedvező ör : sét, amelybe 5 OOO köböl földet épitettek be. /12 Megkezdődtek a nagyobb hidépitések is. 1878-ban elkészü .t az első állandó hid fából Makón. Ezt a hidat később a asút is használta. Szegeden egy 1878ban kiadott térki ~ szerint még hajóhid van, de 1883-ban elkészült az acé" zerkezetü közúti hid, 1867-től, az alkotmányos korszak kezdetétől Szegeden is volt mérnöki /államépitészeti/ hivatal, 1877-től pedig Makón és Szentesen is. 1890-ben megszületett az új közúti törvény, amely a következők szerint osztályozta az utakat: állami utak törvényhatósági utak községi közlekedési /vicinális/ utak községi közdűlő utak vasútállomáshoz vezető utak egyéb magánutak. Szólri kell az útépités technológiájáról is. A "csinált út" megnevezés még a múlt század második feléber is használt kifejezés volt, amely a Közhasznú Esméreíik Tára szerint nem volt feltétlr. i burkolt út, lene

v

sít jól vonalazott földút is, ds j vízelvezetést már áikokkal biztosították, s áltüláoan rendszeresen