35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

V. 35 év a szakmai munka tükrében

anyagok hazai elterjesztése, részben pedig az üveggyöngy alkalmazása. Ez utóbbival már fényvisszaverő táblákat lehetett készíteni. Az igazán modern - nemzetközi szintű - KRESZtáblák azonban a reflexfóliás táblák voltak. 1975-ben az összes tábla 28%-a volt korszerű fóliás tábla. Jelenleg mintegy 12 000 db KRESZtábla szabályozza a közlekedést a megyében. A táblák és tartóoszlopaik alapanyaga a 90-es évek elejéig szinte kizárólag alumínium volt. Egy sajnálatos jelenség (illetéktelen eltulajdonítások) megjelenése miatt különböző egyéb anyagok alkalmazása került előtérbe (műanyag, fa, horganyzott acél). Emiatt úgy a tartóoszlopok, mint a táblák gyakorlatilag szinte 100%-ban ismét vas alapanyagból készülnek (horganyzott formában). Burkolat)'elfes tés 1969-72 között a főúthálózat egyes szakaszai és főbb csomópontjai voltak állandó burkolatjellel ellátva. A felhasznált festékanyag minősége gyenge volt, (viatex, stb.) a közúti körülményeket - jó esetben is - csak néhány hónapig viselte el, majd lekopott, egy éven belüli újrafestésére pedig nem volt lehetőség, mert mindössze egy kézi vezetésű festőgép állt rendelkezésre. Gyökeres változást jelentett az első motoros festőgép megjelenése 1973-ban. Ezzel mód nyílt arra, hogy a főúthálózatot évente egy alkalommal felfessük. 1975-ben már az úthálózat 50%-át láthattuk el útburkolati jelekkel. Ugyanakkor a burkolatfestő anyagoknál is megjelentek a korszerű műgyanta alapú festékek. Javult az élettartam és a minőség. Ennek legjellemzőbbike a hazai utakon a svájci gyártású, PLASTIROUTE fajtájú festék volt. Emellett a hazai fejlesztési SPLENDOR-t alkalmaztuk még. A KÉZI BURKOLATFESTÉS ESZKÖZEI ÉS SZEMÉLYZETE AZ 1980-AS ÉVEKBEN Elindult az üveggyöngyszórásos technológiájú, fényvisszaverő kivitelű festések megvalósítása. Ekkor már 62 db kijelölt gyalogos-átkelőhely volt az úthálózaton. (Jelenleg 182 db van.) A környezetvédelmi előírások szigorodásával a műgyanta alapú festékanyagokat, az ún. „vizes bázisú" anyagok váltották fel. A „szolnoki időket" követően a Közúti Igazgatóság 1991. évi „visszaszervezése" után, úgy a saját táblagyártás, mint a burkolatjelfestés megszűnt. A '90-es évek második felében jelentek meg a megyében az ún. tartós burkolati jelek. Alkalmazásukra elsősorban csomóponti jelek (nyilak, helyzetjelző vonalak, kijelölt gyalogosátkelőhelyek) esetében került sor. A tartós jelek megjelenésével kezdtük el alkalmazni az ún. „akusztikus" (zajkeltő) speciális kialakítási formát, különböző egyedi helyszíneken. (Egyes vasúti átjárók és útkereszteződések előtt.) 1997-ben jelentek meg a társaság úthálózatán a Dániából származó ún. „PREMARK" ráolvasztásos hőtechnológiás eljárással burkolatra vitt anyagok úgy színes, mint „sima" fehér kivitelben. Jelzőlámpás közúti csomópontok Igazgatóságunk területén 1975. december 22-én helyeztük üzembe az első jelzőlámpát Békéscsabán a 44. sz. főúton a Kossuth téri csomópontban. A lámpa előbb fix programmal működött, majd 1976 elején áttértünk a járművek által vezérelt rendszerre. A Kossuth téri jelzőlámpát több jelzőlámpa telepítése követte. Miután a forgalomirányító jelzőlámpák a megyeszékhely legfontosabb útvonalain, egymáshoz közeli csomópontokban kiépültek - számuk elérte a tízet -, szükségessé vált a jelzőberendezések összehangolása. 1988-ban készült el a megvalósításhoz szükséges terv. Ezt követően a megvalósítás több lépcsőben, fokozatosan valósult meg. A forgalomirányító jelzőlámpák szaporodásával egyre időigényesebb, költségesebb lett azok megbízható, folyamatos üzemeltetése. Az üzembiztonság, forgalombiztonság növelése érdekében ezért 1992-től egy számítógépes felügyeleti rendszert valósítottunk meg Békéscsaba jelzőlámpáinak folyamatos figyelemmel kísérésére. Kezdetben jelzőkábelek biztosítottak kapcsolatot a terepi berendezések és a felügyeleti számítógép között, amely később az URH-s adatátviteli rendszerrel egészült ki. £_ILj

s 35 35 ÉV A SZAKMAI MUNKA TÜKRÉBEN