Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)
A két világháború között 1920-1944
42. sz. Kiskunfélegyháza-orosházi állami közút, azelőtt szentes-orosházi közút. 43. sz. Berettyóújfalu-szegedi közút, azelőtt ugyanaz. 412. sz. Kisújszállás-szarvasi közút, azelőtt szarvas-mezőtúri vicinális út. 413. sz. Kisújszállás-körösladányi közút, azelőtt körösladány-dévaványai vicinális közút. 414. sz. Szarvas-körösladányi közút, azelőtt gyomaendrőd-szarvasi törvényhatósági és gyoma-körösladányi törvényhatósági közutak. 415. sz. Kecskemét-békéscsabai közút, azelőtt bajacsongrád-erdőhegyi állami közút Békéscsabáig. 417. Szarvas-orosházi közút, azelőtt orosháza-nagyszénás-szarvasi törvényhatósági közút. (Az általunk használt, 1938-ban készült közúti térképen a 417. sz. út a szarvas-szentesi, s a 418-as a szarvas-orosházi út.) 433. sz. Orosháza-csanádpalotai közút, azelőtt orosháza-tótkomlós-makói törvényhatósági közút Orosháza-Tótkomlós közti szakasza és tótkomlós-nagymajláti,vicinális út. 435. sz. Békéscsaba-gyulai közút, azelőtt baja-csongrád-erdőhegyi állami közút Békéscsaba-Gyula vári-országhatár közti szakasza. 436. sz. Körösladány-geszti közút, azelőtt körösladány-vésztő-kóti közút Körösladány-Vésztő közötti szakasza és vésztő-geszti községi közdűlő út. (Ez volt a mai Békés megye bihari részének egyetlen számozott útvonala.) 437. sz. Kiszombor-csanádapácai közút, azelőtt tótkomlós-kovácsházai vicinális út és orosháza-tótkomlósmakói törvényhatósági közút Tótkomlós-megyehatár közti szakasza. Ugyanekkor Arad-Csanád-Torontál vármegyében a mai Békés megyéhez tartozó részen egy útvonal kapott számozást: 434. sz. közút Csanádapáca-Dombegyháza-országhatár közti szakasza. Az utak közül eddig nem volt állami jellegű a 412., 413., 414,. 417., 436 és 437. sz. utak, fokozatos államosításukat a ker. miniszter betervezte. Az államosítandó utak közül a 413. és 436. sz. utak egészben, a 417. és 437. számúak részben még földutak voltak. A főközlekedési utak új megállapítása maga után vonta az utak átszelvényezését. 1935 őszére elkészültek a 43, 412, 413, 414, 433, 435 és 436 számú utakkal. A számozott utak közül 1936-ban törvényhatósági úttá nyilvánították a 413. sz. kisújszállás-körösladányi, a 433. sz. orosháza-csanádapácai és a 437. sz. kiszomborcsanádapácai utat. A körösladány-vésztő-geszti út átsorolás azért nem történhetett meg, mert nyomvonala még nem volt eldöntve, s erről a ker. miniszter csak 1937-ben rendelkezett. Az új főközlekedési utak megállapításával egy időben az autóvezetők jobb tájékoztatása érdekében a miniszter elrendelte új helységnévtáblák felállítását, amelyen az út számozását is fel kellett tüntetni. (1938-ban a 60524 KKM rendelettel a miniszter újólag megállapította az ország főközlekedési utait, ez a rendelet azonban Békés megyében nem hozott változást.) A FŐKÖZLEKEDÉSI UTAK MEGÁLLAPÍTÁSA 1935-BEN Kisújszállás JELMAGYARÁZAT: gyehatár 1935-ben 1 megyehatár kiépített főközlekedési út ss = sss —1 kiépítetlen loközlekedési út A ker. miniszter 1935. július i-től egy éven át tartó forgalomszámlálást rendelt el. A forgalomszámlálást napi hat órában, nyári és őszi időben minden harmadik napon, télen főközlekedési úton négynaponként, törvényhatósági és vasúti hozzájáró utakon nyolcnaponként végezték. Ahol az éjszakai forgalom nem érte el a 30 járművet, ott az éjszakai forgalomszámlálás szünetelt. Az adatokat 1938-ban tették közzé, s az eredmények az 1927-1928-i forgalomszámlálástól alaposan eltértek. A harmincas években a megyén átvezető két transzverzális út fenntartásáról alig gondoskodtak. Az állami utak elhanyagoltságát bizonyítja, hogy 1933-1936 között mindössze 8,5 km makadámutat hengereltekát, 153 km út igen kevés kezelést kapott. Általános a megállapítás, hogy az állami utak állapota az autóforgalomnak távolról sem felel meg. Az útfenntartás elhanyagoltságát pénzügyi okokkal indokolták. Javulást csak 1937-től tapasztalhatunk: 1937-193 8-ban már 14,5 km utat hengereltek át, 1938-1939-re újabb 54 km út hengerlését tervezték be. A két állami út szarvas-szentandrási és köröstarcsamezőberényi szakasza az évtized második felére annyira leromlott, hogy csak alapos átépítéssel lehetett a forgalmat fennakadás nélkül fenntartani. Az évről évre elhangzó panasz nem volt hiábavaló. A szarvas-szentand69
