Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)
A két világháború között 1920-1944
rási utat 1937-re portalanított úttá építették át, Szarvason kőszegéllyel látták el a 8 méter széles belső átkelési szakaszt, s 1938-ban a ker. miniszter az egész útvonal modern burkolatú átépítését határozta el. Minden bizonnyal hozzájárult ehhez az 1938-ban meghirdetett győri program is. A megye örömmel üdvözölte a miniszteri határozatot, mert így Gyula és a vármegye modern útpályás összeköttetést kap a kecskeméti transzkontinentális úthoz. Az átkelési szakaszok megépítésére a szarvasi megoldást tartották példaképnek. Az államépítészeti hivatalnak 1939. december 31-ig kellett elkészíteni a terveket, de a Szarvas-Békéscsaba közötti útszakasz tervét még az év októberére kérte a miniszter, mert az építést 1939-ben meg kívánta kezdeni. A tervek szerint a Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszt 1939-ben, a Kondoros-Szarvas közöttit 1940-ben kívánták átépíteni. Az új út 6 méter széles betonút lesz, két szélén 0,75-0,75 méter szegéllyel, így a teljes útszélességet 7,5 méterben állapították meg. A kecskemét-békéscsabai út átépítése után a berettyóúj falu-szegedi út következett volna 1941 után, így a megyegyűlés megállapítása szerint a megyén modern „autósztráda" fog végigvezetni két irányba. Ez az útépítés azonban már áthúzódott a II. világháború éveire. A harmincas évek második felében a bekötőutak építésére is sor került. 1937-ben készült az első bekötőútépítési program 285 000 pengős kölcsönnel. Ez a csabacsűdi, az Öcsöd hajóállomási, a köröstarcsai vasútállomási és a Békéscsaba sopronytanyai bekötőutakat, valamint a mezőberény-szarvasi út egy részének megépítését tartalmazta. Közülük a csabacsűdi bekötőút és a sopronytanyai első része készült el. Egy 1938-ban kiadott miniszteri rendelet újabb bekötőutak építését tette lehetővé. Ekkor vették fel a bélmegyeri, a békés-rosszerdei, a monori és a siratószőlői utak megépítését. 1939 végére mind a négy út elkészült. 1940-ben újabb bekötőútprogramra volt lehetőség, ezt az 1938-as program kisebb korrigálásával s alapos kibővítésével oldották meg. Olyan utak szerepelnek benne, mint az ottlakai 3 km, a gyula-clcki 3 km, a kondorosmedgyesegyházi út, a mezőberény-békéscsabai út 4-16 km közötti szakasza, a sopronytanyai újabb 3 km-e s az orosháza-mezőkovácsházi út. A tervezettek közül elkészült a gyula-eleki, a kondoros-medgyesegyházi, az orosháza-mezőkovácsházi tervezett utak. Ez a program már a világháború idején fejeződött be. Bár a tervek összefolynak, áthúzódnak, 1940-re újabb periódus zárult le a megyei utak építésében. 1935-től 123 km utat építettek, a kiépített törvényhatósági utak hossza 566 km, az állami utakkal együtt a kiépített utak hossza 766 km lett. Tíz év alatt 45,5 km állami út kapott állandó útburkolatot, így az állandó útburkolat hossza az állami utakon 20,5 km-ről 66 km-re nőtt. A megépült állami utak burkolatmegoszlása jól mutatja a modernizálási törekvéseket: Az 1930-1940 között épült állami utak burkolatmegoszlása : 2. betonburkolat 30,6 km 3. Cementhabarcsba rakott vékony kiskő 4,9 km 4. Bitumennel kiöntött kiskő 0,8 km 5. Keramit 2,0 km 6. Öntött aszfalt 0,2 km 7. Aszfaltbeton 7,0 km Összesen 45,5 km 1940-re a meglévő 200 km-nyi állami út burkolatának megoszlása a következőképp alakult: 1. Terméskőburkolat 20,5 km 2. Betonburkolat 30,6 km 3. Cementhabarcsba rakott kiskő 4,9 km 4. Bitumennel kiöntött kiskő 0,8 km 5. Keramit 2,0 km 6. Öntött aszfalt 0,2 km 7. Aszfaltbeton 7,0 km Összesen 66,0 km 3 3 % 8. Vízzel kötött makadám 134,6 km 67% Összesen 200,6 km Az útféleségek azt bizonyítják, hogy 1930 előtt csak a makadámutat és terméskőburkolatot ismerték - ebből 15 km 40-50 éve épült -, 1930 után többféle portalanított úttal kísérleteztek, ezek között Békés megyében a beton, Csanádban a terméskő, Biharban a cement-makadám utat kedvelték. A betonutak kivételével a többi portalanított út községi átkelési szakaszokon épült. Cementhabarcsba rakott kiskő Gyulán a Bonyhády-hídtól Csaba felé, valamint Békéscsabán egy 2 km-es összekötő út a kétegyházi útba. 1938-ban Gyulán a Fehér-Körös felé portalanítottak egy 1.4 km-es városi útszakaszt topeka-burkolattal, elsősorban azzal az indoklással, hogy ez az út vezet az egyetlen kirándulóhelyhez, így portalanítását meg kell oldani. Az időszak nagyobb útépítései voltak: a füzesgyarmat-bucsa-karcagi 4 méter széles 22,8 km makadámút, az orosháza-szarvasi 3 méter széles 22 km-es makadámút, a mezőberény-szarvasi 4, illetve 3 méter széles makadámút s a több szakaszban megépült mezőtúr-endrőd-kondoros-nagyszénás-gádoros-szentesi törvényhatósági út 3-4 méter széles makadám, illetve 5 méter széles, cementhabarcsba rakott kiskőburkolattal, összesen 45,3 km-en, a gyula-békéscsabai út átépítése hígaszfaltburkolatúvá 1937-193 8-ban, a békéscsaba-kétegyházi út 6,9 km-es szakasza, a kondoros-medgyesegyházi vicinális út 7.5 km-es szakasza stb. 1930-tól összesen 229,3 km új út épült, évi átlagban 22,9 km-en. (Az adatok eltérnek az Összestől, mert időközben néhány út községi kezelésbe került.) A jelzett 10 év alatt 220,5 km makadám utat hengereltek le. A hengerlés után úgynevezett fenntartási kaviccsal gondozták az utakat, a lyukakat zúzalékkal, homokkal, útiporral fedték be. Tíz év alatt 105 331 m 3 zúzalékot és kavicsot használtak fel, a zúzalék megtakarítása érdekében homokkal pótolták a zúzalékot. A fedanyag felhasználása évenként igen változatos volt: 70
