Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye közúthálózata a felszabadulás után 1945-1983

1974- június 21-én indult be a gyulai határátkelőhelyen a tengelysúlymérő állomás működése. Az igazgatóság folytatta az erősen elhasznált, vegyes géppark felújítását. Speciális gépeket szerzett be, s beindult a gépláncok kialakítása. A legnagyobb gond az útvonalszélesítés gépesítésének megoldása volt. Az alapszélesítés új technológiája a tervidőszak utolsó évében valósult meg vásárolt, illetve átalakított gépek üzembeállításával. Jelentős volt az üzemeltető fizikai munkát pótló gépek fejlesztése: locsoló-, szórógépek, fűkaszák, hómarók, hóekék, bár a munkafolyamat gépesítése még elmaradt a kívánt szinttől (padkarendezés, kátyúzás stb.) A gépesítés eredménye volt az is, hogy míg 1970 végén a géppark korátlaga 6,1 év volt, ez 1975-re 4,3 évre csökkent. A tervidőszak végén indultak be a hídkorszerűsítési munkák, illetve előmunkálatai, a munka érdemi része jórészt a következő ötéves tervekre maradt. Szociálpolitikai gondoskodásról tulajdonképpen csak 1969-től beszélhetünk. Ettől kezdve az igazgatóság mind több gondot fordított a munkakörülmények javítására. A békéscsabai irodaház az igazgatóság munkahelygondjait oldotta meg, az útmesterségi, üzemmérnökségi telepek kiépítése a helyi munkát könnyítette. A dolgozók munkahelyre szállítását már ekkor zárt kocsikkal végezték. Beindult az üzemorvosi rendelés is. A létszám a tervidőszakban 361-ről 479-re emelkedett, elsősorban a gépkezelők, karbantartók számának növelésével, míg az útőrök száma 135-ről közel felére, 77-re csökkent. Az V. ötéves terv (1976-1980) fő feladata továbbra is az útfenntartás és - korszerűsítés volt, ugyanakkor megkezdődött a közúti hidak rekonstrukciója, amely több tervidőszakon át folytatódik. A megszűnt vasútvonalak pótlására kiépített közutak nem tudták maradéktalanul ellátni feladatukat, a fokozott igénybevétel miatt burkolaterősítésre volt szükség. Az 1980-ban bekövetkezett árvíz nem várt feladatokat rótt az igazgatóságra. Az útkorszerűsítés elsősorban a városi átkelési szakaszoknál vált égetően szükségessé, a megnövekedett forgalom ezeken a helyeken okozott különös gondot. Mind a forgalom biztonsága, mind az utak áteresztő képessége miatt mielőbbi korszerűsítésre volt szükség. A forgalom fejlődését a 44-es és a 47-es utak egyes szakaszainak és városi átkelési szakaszainak forgalmi adataival érzékeltetjük a jobb oldali hasáb élén lévő táblázatban. A statisztikából tehát az tűnik ki, hogy tíz év alatt a forgalom átlag kétszeresére emelkedett. 1963-hoz viszonyítva pedig a 47-es főútvonalon Békésen 1,87, Orosházán 1,58-szorosára, a 44-es út Szarvason 2,11, Gyulán 6,16-szorosára, Békéscsabán a 44-es és 47-es út közös átkelési szakaszán 2,46-szorosára nőtt. Az utak átbocsátóképessége ezt a forgalmat már nem tudta akadálytalanul lebonyolítani, végre kellett hajtani az átkelési szakaszok korszerűsítését. Ez a munka Szarvason indult be 1969Forgalomfejlődés 1970-1980 között ÁNF (E/nap) 1970 1975 1980 L-es út Békéscsaba átkelés 4139 10 359 11 255 Békéscsaba-Gyula 4459 7 253 7826 Gyula átkelés 5649 6706 12 971 ?-es út Mezőberény-B.csaba 398Ő 5 159 6504 Békés átkelés 4716 6165 6882 Békéscsaba átkelés 5241 8062 10757 l.-47-es közös szakasz Békéscsaba átkelés 7406 14 384 15244 ben. A 44. sz. út átkelési szakaszát 8 méterről 9,5 méterre szélesítették, és aszfaltszőnyeggel látták el. Fordulatot a 2024/1972. Korm. sz. rendelet hozott a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos intézkedésekben. Mind a KPM igazgatóságok, mind a tanácsok fokozott ütemben fogtak az intézkedések végrehajtásához. 1975-ben építették át Békéscsabán az István király tér-Kossuth téri csomópontot, az útburkolatot 9 méterről 15 méterre szélesítették. Az átkelési szakaszok nagyobb arányú rekonstrukciója az V. ötéves terv idején kezdődött. Közülük a legfontosabbak: Békésszentandráson új útvonallal és új híd építésével korszerűsítették az átkelési szakaszt, 1976-1978 között elkészült Békéscsabán a 44-es számú út átkelési szakaszának tehermentesítő (44a) útja a Jókai-Petőfi-Bartók Béla-Bánszky utcák 2x2 sávos kiépítésével. 1976-1977-ben a mezőberény-békéscsabai út koszerűsítése alkalmával 4 méterről 9 méterre szélesítették az út békéscsabai szakaszát, a Berényi utat. 1980-ra készült el a békéscsaba-makói út békéscsabai átkelési szakasza, a Bartók Béla-Orosházi utak 2x2 sávosra szélesítésével. Gyulán a 44-es út legfontosabb 400 méteres átkelési szakaszát szélesítették 2x2 sávosra s kétrétegű aszfaltburkolattal látták el. Orosházán 1977-ben és 1980ban szélesítették és erősítették a 47-es utat. Az útkorszerűsítések 1979-ig tervszerűen folytak, 1980-ban az árvíz akadályozta, illetve módosította a tervek végrehajtását. A szélesítési munkák következtében a főközlekedési utak városi átkelési szakaszainak átlagos szélessége 15 év alatt 1,6 méterrel nőtt: 1965 6,7 méter 1970 7,0 méter 1975 7,9 méter 1980 8,3 méter A kerékpárforgalom nem csökkent úgy, ahogy azt az előrejelzések alapján várták, sőt, egyes helyeken növekedett. Forgalombiztonsági szempontból kerékpárutat építettek Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Kondoroson. Békéscsabán 1978-1981 között további 6 jelzőlámpás csomópontot építettek ki. Ma valamennyi KRESZ- és útirányjelző tábla fényvisszaverő felületű. A hozott intézkedések hatása megmutatkozott a baleseti statisztika javulásában is. A tervidőszak végén az útkorszerűsítést visszafogták, s így tudták emelni a burkolaterősítést, elsősorban asz81