Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

VÁMOS UTAK Az 1890-i törvény továbbra is fenntartotta az út-, hídés révvámokat, de korlátozta az engedélyezést, s a vám nem lehetett j övedelem forrása, csupán az építési költség visszatérítésének eszköze. Elrendelte a vámszedési jogok igazolását, illetve ezek nemlétében akkor engedélyezte, ha megszakítás nélkül legalább húsz éve szedték a vámot a tulajdonosok. A vámot ki is lehetett játszani, mint ahogy ez Csabán történt 1902-ben. Az állami vámmentességet felhasználva a dohánybeváltóhoz szállított dohánynál már eleve a dohánybeváltót tüntették fel szállítónak, így az átadó vámot nem fizetett. Ugyanígy visszaélésre adott lehetőséget az áru- és terményraktár vámmentessége is, hasonló módszerekkel nem fizettek vámot az oda szállító gazdák. Természetes, hogy a vám kijátszása ellen megtették a szükséges intézkedéseket. Az útvámokat továbbra is a vasút szedte. Békés megye méltánytalannak tartotta, hogy a vasút 10%-os kezelési költséget számít fel a vámszedésért, holott a vasút ugyanúgy érdekelt a vasúti hozzájáró utak építésében, mint a település, így a vámszedés csekély munkáját ingyen is végezhetné, az építési költség viszont így hamarabb megtérülne. Ismeretes az is, hogy az állam fix jövedelmet biztosított a vasútépítésbe befektetett részvénytőke után. Nem így az utaknál. A megye ezt is sérelmesnek tartotta, s megkereste a kereskedelemügyi minisztert azzal a kéréssel, hogy a vasutakhoz hasonlóan biztosítsa a befektetett tőke után a minimális hasznot. 1890-ben hét vasútállomási út volt kikövezve a megyében (Gyula, Csaba, Orosháza, Békés, Mezőberény, Gyoma és Szarvas.) 1891-ben határozták el a csorvási és kétegyházi indóházi utak kövezését - 1893-ra, illetve 1894-re készültek el. 1892-ben még nem vállalták a vésztői kiépítését, de a következő évben már úgy határoztak, hogy 1893-ban kikövezik (1894-ben épült meg), s ugyanerre az évre tervezték a szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi állomási utak kövezését - tehát a Sárrét községei voltak soron, valamint Tótkomlós vasútállomási utcája. A füzesgyarmati és tótkomlósi indóházi utakon először építettek kísérletképpen aszfaltmakadám utat 200-200 méter hosszúságban. Kőút nélkül maradt még Nagyszénás, Kondoros és Újkígyós vasútállomása. (Ismeretes, hogy Kondoros az alföldi transzverzális úttal kapott kövesutat az állomáshoz, Nagyszénás pedig az orosháza-nagyszénási út megépülésével.) 1902-ben már 14 vasútállomási vámos út volt a megyében. Az alispáni jelentés a következő részletes kimutatással jellemzi a vasútállomási utakat: 1. Szarvasi indóházi kőút. Kiadás: 198 705 K. Bevétel: 176 345 K. 1904-re a kiadás teljesen megtérül. 2. Mezőberényi indóházi kőút. Kiadás: 229270 K. Bevétel: 144745 K. Várható törlesztés évi 6000 K, így 1915 végén törlesztődik le. 58 3. Gyomai indóházi kőút. Kiadás: 216 864 K. Bevétel: 173 708 K. Törlesztése 1907. évre várható, vámjoga 1904 végéig van. 4. Békéscsaba indóházi kőút. Kiadás: 498 120 K. Bevétel: 287708 K. Törlesztése 1918-ra várható. Vámszedési joga 1904 végéig van. 5. Orosházi indóházi kőút. Kiadás: 269 978 K. Bevétel: 284 566 K. Vámjoga 1905. november i-ig van. 6. Gyulai indóházi kőút. Kiadás: 268 713 K. Bevétel: 183 228 K. Törlesztése 1911-re várható. Vámszedési joga 1905. december i-ig van. 7. Békési indóházi kőút. Kiadás: 376 779 K. Bevétel: 70 497 K. Vámszedési joga 1907. november 21-ig van. 8. Kétegyházi indóházi kőút. Kiadás: 96 973 K. Bevétel: 6679 K Vámszedési joga 1904. október 20-ig van. 9. Csorvási indóházi kőút. Kiadás: 113 214 K. Bevétel: 18 834 K. Vámszedési joga 1906. március 10-ig van. 10. Szeghalmi indóházi kőút. Kiadás: 154 565 K. Bevétel : 8000 K. 1. Füzesgyarmati indóházi kőút. Kiadás: 163 549 K. Bevétel: 4385 K. 12. Vésztői indóházi kőút. Kiadás: 136 095 K. Bevétel: 8065 K. 13. Körösladányi indóházi kőút. Kiadás: 86604 K. Bevétel: 6092 K. 14. Tótkomlósi indóházi kőút. Kiadás: 137584 K. Bevétel: 10 31 r K. A 10-14-iglévő utak vámszedési joga 1908. júniusában jár le. 1904. január elsejével a békéscsabai és orosházi vámos utak községi kezelésbe mentek át, 1906-ban a szarvasi vámos utat kívánták a községnek átadni, de csak hosszas huzavona után valósult meg 1909-ben, mert Szarvas az utat nem akarta átvenni. A többiek vámszedési jogát meghosszabbították, így nagyobb számban újították meg a vámszedési jogot 1905-ben (Gyula, Békés, Mezőberény, Kétegyháza), valamint 1908-ban (Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Tótkomlós.) 1909-ig a vámos utakkal kapcsolatos megyei költségelszámolás a következőképp alakult: összes befektetés 2 733 082 K összes bevétel 1 247 827 K Mintegy másfél millió korona befektetés nem térült tehát vissza 1909-ig. Többletbevételt Szarvason, Gyomán és Mezőberényben említenek, Gyula deficites, a többinél is növekedik a költség. AZ UTAK TÖRZSKÖNYVEZÉSE Az 1890. évi közúti törvény előírja az utak törzskönyvezését. 1896-ban értesülünk arról, hogy a törvényhatósági utak közül kb. 100 km-t házilag törzskönyveztek, de javasolják az állami törzskönyvezés elkészítését. A következő évben a törzskönyvezés miatt át is számozták az utakat, s ebből az alkalomból közlik az utak régi és új számozását, az út elnevezését és hosszát.