Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

kott kőlapot is kifogásolták. Ennyi bonyodalom után 1914 februárjában jelentette az alispán a Békés megyei útszakasz elkészülését. Hasonlóképpen hosszú időbe telt a gyoma-endrődszarvasi út kövezése. 1908-ban ugyan értesülünk előkészületi munkálatokról, de csak 1909 decemberében tartották meg a közigazgatási bejárást, a tervet 1911-ben fogadták el, az építést 1912-ben rendelték el, s a földmunkákat ebben az évben meg is kezdték, házilagos kivitelezésben. A többi munkát az Apcvidéki Kőbánya Rt végezte. A kőszállításnál a szarvas-szentesi úthoz hasonló eset fordult elő: 1912-ben azt olvashatjuk, hogy vállalkozó van, vasúti kocsi nincs. Az út 1914 októberére az 1,1 és 19,5 km közötti szakaszon elkészült, a befejező munkát a háborús idők szállítási nehézségei akadályozták. Végül úgy határoztak, hogy a 0,0-1,1 km közötti szakaszt házilagos kivitelezésben készítik el, az út elején az endrődi átkelési szakasz azonban a háború utánra maradt. Utoljára hagytuk a szeghalom-füzesgyarmati út építésének történetét. Már 1901-ben határoztak arról, hogy a transzverzális út szárnyvonala lesz, de csak 1908-ban hagyták jóvá a költségvetést, s 1911-ben rendelte el a miniszter az útépítést. A munkát Szeghalmon kívül el is, kezdték (Szeghalom a községen belül változtatni kívánt az útvonal irányán, ezért itt elhalasztották a munkálatok megkezdését). 1913-ban a vállalkozó vagonhiányra hivatkozva nem kezdett a kőszállításhoz. A miniszter ragaszkodott az október 30-i határidő betartásához, s a sátorosi kőbányából sikerült is a kőanyagot beszerezni. Minősége azonban nem felelt meg, a kavicsot át kellett újra törni, hogy a hengerezéshez alkalmassá tegyék. Az így kiesett időt úgy pótolták, hogy a hengerezést két gőzhengerrel végezték. 1913 decemberére az utat át is adták a forgalomnak. Az 1906-i beruházási tervből nem épült meg a gyomadévaványai út Békés megyei szakasza, az öcsöd-mesterszállási út Békés megyei szakasza, a szarvas-mezőtúri út Békés megyei szakasza. A megye közútjairól 1918-ban készült térkép viszont kiépítettnek tünteti fel a gerlaveszei-csárda közötti utat, amely nem volt benne a tervben, az elek-ottlakai, valamint az elek-lökösházi útnak a vasútig terjedő szakaszát. A háború előtti utolsó útterv a megye északi részét érintette. A bucsai út kövezésének szükségessége már 1905 körül felvetődött, s a III. transzverzális út megépülésével az út fontossága is megnőtt, mert a transzverzális utat a karcagi úttal köthették itt össze amellett, hogy a 3000 lakosú Bucsa kövesúthoz jut. A bucsai út vonalvezetése több nagybirtokos érdekeibe ütközött, így évek huzavonája után döntötte el a miniszter 1912-ben, hogy a dévaványa-kisúj szállási és a karcag-füzesgyarmati utat építi ki. A terv végrehajtására már nem került sor. Az utak készítésével általában egy időben épültek az útkaparóházak. így a békéscsaba-gerendási úton 4 db 1906-ban, a mezőberény-vésztőin 1910-ben készült el, a gyula-kétegyházi úton az 5,9 km-nél lévő 1913-ban stb. Az 1890 óta eltelt másfél évtized alapvető változásokat hozott a megye közúthálózatában. Amíg 1890-ben még nem volt állami út a megyében, kiépített út is alig 19 km-t tett ki, 10 év múlva, 1900-ban a következőképp alakult a megye közúthálózata: összes kiépített kiépítetlen 1. Állami út km 83,319 mind — 2. Törvényhatósági út 369,542 45,063 324,479 3. Vámos út 59,621 56,821 2,800 4. Vasúti hozzájáró út 0,701 mind 5. Községi közlekedési út 688,710 mind 6. Közdűlő utak 3406,810 mind Összesen 4603,703 185,904 4417,799 Az állami utak tehát teljesen kiépültek, illetve az állam a kiépített utakat vette át. A törvényhatósági utak 12%-a volt kiépítve, a vámos utak közül feltűnő, hogy volt kiépítetlen vámos út is. Végül a legfeltűnőbb, hogy a községi utak közül egyetlen út sincs kikövezve, illetve a kövezett utakat a vámos utak között tüntették fel. Az 1900-as évek eredményeképp 1910-re a következő előrehaladás történt az utak összetételében: összes kiépített kiépítetlen 1. Állami közút km 2. Törvényhatósági út 3. Vámos közút 4. Vasúti hozzájáró út 91,529 381,350 44,596 0,906 9i,592 215,735 41,214 0,906 165,350 3,383 Összesen km 518,444 349,496 168,948 Tekintve, hogy ez a kimutatás nem tartalmazza a községi közlekedési és közdűlőutakat, az 1900-i táblázat első négy úttípusával összehasonlítva az eltérés mindössze 5 km. Az utak minőségében történt hatalmas változás. Az állami utak hossza változatlan még, a törvényhatósági utak kiépítettsége 12%-ról 57%-ra emelkedett. Mintegy 170 km törvényhatósági út épült, évenként átlag 17 km. 1915-re a közutak adatai így alakultak: összes kiépített kiépítetlen 1. Állami közút km 194,652 192,691 1,652 2. Törvényhatósági közút 326,234 200,111 126,123 3. Törvényhatósági vámos út 31,553 29,032 2,522 4. Vasúti hozzájáró út 1,097 1,097 Összesen km 553,537 422,931 130,60 Az első négy útkategória hossza 1910-hez viszonyítva 518 km-ről 553 km-re növekedett. Az állami utak hossza több mint kétszeresére nőtt a III. transzverzális út átvételével. Az összes kiépített út hossza 349 km-ről 422 km-re emelkedett. 57