Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

/•/• r 7. / AZ ELSŐ ÚTTÖRVÉNYTŐL A VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG 1890-1918 A kilencvenes évek elejére megértek a feltételek na­gyobb szabású útépítések megkezdésére. A vasúthálózat gerince kiépült, s ezzel elhárult a leg­főbb akadály, a kőszállítás megoldatlansága, amely min­dig a legnagyobb költséget jelentette az utak készítésében, kiépítésében. A közlekedés fejlesztését követelte a gazdasági élet is: mielőbb meg kellett teremteni a mezőgazdaság és ipar számára a szállítási lehetőségeket, fel kellett számolni a szállítási bizonytalanságot, amelyekkel a kiépítetlen úthá­lózat sújtotta az alföldi megyéket. Az évtized elején jelentkező agrárszocialista mozgal­makat s az elégedetlenséget okozó munkanélküliséget is le kellett vezetni a közmunkák megindításával. Ilyen körülmények között született meg az 1890. I. te, amely először hozott a kornak megfelelő intézkedé­seket az utak építéséről és fenntartásáról, az igazgatás korszerűbb megoldásáról. A törvény gondoskodott az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról, az útépí­tés és -fenntartás erőforrásairól, a rendszeres közúti igaz­gatás megszervezéséről. A törvénycikk végrehajtásáról, a vámszedésről 1891-ben, az állami közutakról, majd a községi közutakról 1892-ben hozott kereskedelemügyi minisztériumi rendeletek gondoskodtak. A mezei köz­dűlőutakról azonban csak 1894-ben történt intézkedés. A törvénycikk közforgalmi fontosságuk szerint hat csoportba sorolta a közutakat: 1. Állami közutak. Országos fontosságú utak, építé­sük, fenntartásuk, kezelésük állami feladat. 2. Megyei (törvényhatósági) utak. A megye által épí­tett, fenntartott és kezelt utak. Besorolásukról a törvény­hatósági közgyűlés kétévenként, majd évenként döntött. 3. Községi közlekedési (vicinális) utak. A községeket kötötte össze, így fenntartásuk is az érdekelt községek feladata. 4. Tisztán községi (közdűlő) utak, melyek csak egy község közlekedését szolgálják, így az illető község léte­síti és tartja fenn. 5. Vasúti állomásokhoz vezető utak. A vasútállomá­sokat kötötte össze a legközelebbi közúttal vagy község­gel. Létesítésük, fenntartásuk, kezelésük a megye, az ér­dekelt község vagy községek, kereskedelmi és ipari vál­lalatok, valamint a vasút kötelessége bizonyos arány sze­rint, kezelését a megye végzi. 6. Egyesek és társaságok vagy szövetkezetek által köz­forgalom céljára létesített út. Kezelése és fenntartása az érdekelteket terheli. Az új úttörvény 1890. május 15-én lépett életbe. Az állami közutak kezelését az államépítészeti hivata­lok látták el útmesterek és útkaparók segítségével. (Ará­nyuk kb. 1 :io volt.) A kerületi útfelügyelői teendőket az államépítészeti hivatalokhoz beosztott és felügyelői cím­mel ellátott főmérnökök végezték. Állami közút abban az időben Békés megyében még nem volt. A törvény legfontosabb része a törvényhatósági utak­ról szóló fejezet. Eddig a főispán, a törvényhatósági bi­zottság, a közigazgatási bizottság, az alispán és az állam­építészeti hivatal rendelkezett igazgatási jogkörrel a tör­vényhatósági utaknál. A törvény most rendet teremtett a közúti igazgatásban, melyet az alispán kezében össz­pontosított. Az adminisztrációs ügyintézés az alispán, BÉKÉS MEGYE ÉS KÖRNYÉKÉNEK FŐ ÚTVONALAI AZ 1890-ES ÉVEKBEN 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom