Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

/•/• r 7. / AZ ELSŐ ÚTTÖRVÉNYTŐL A VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG 1890-1918 A kilencvenes évek elejére megértek a feltételek nagyobb szabású útépítések megkezdésére. A vasúthálózat gerince kiépült, s ezzel elhárult a legfőbb akadály, a kőszállítás megoldatlansága, amely mindig a legnagyobb költséget jelentette az utak készítésében, kiépítésében. A közlekedés fejlesztését követelte a gazdasági élet is: mielőbb meg kellett teremteni a mezőgazdaság és ipar számára a szállítási lehetőségeket, fel kellett számolni a szállítási bizonytalanságot, amelyekkel a kiépítetlen úthálózat sújtotta az alföldi megyéket. Az évtized elején jelentkező agrárszocialista mozgalmakat s az elégedetlenséget okozó munkanélküliséget is le kellett vezetni a közmunkák megindításával. Ilyen körülmények között született meg az 1890. I. te, amely először hozott a kornak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról, az igazgatás korszerűbb megoldásáról. A törvény gondoskodott az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról, az útépítés és -fenntartás erőforrásairól, a rendszeres közúti igazgatás megszervezéséről. A törvénycikk végrehajtásáról, a vámszedésről 1891-ben, az állami közutakról, majd a községi közutakról 1892-ben hozott kereskedelemügyi minisztériumi rendeletek gondoskodtak. A mezei közdűlőutakról azonban csak 1894-ben történt intézkedés. A törvénycikk közforgalmi fontosságuk szerint hat csoportba sorolta a közutakat: 1. Állami közutak. Országos fontosságú utak, építésük, fenntartásuk, kezelésük állami feladat. 2. Megyei (törvényhatósági) utak. A megye által épített, fenntartott és kezelt utak. Besorolásukról a törvényhatósági közgyűlés kétévenként, majd évenként döntött. 3. Községi közlekedési (vicinális) utak. A községeket kötötte össze, így fenntartásuk is az érdekelt községek feladata. 4. Tisztán községi (közdűlő) utak, melyek csak egy község közlekedését szolgálják, így az illető község létesíti és tartja fenn. 5. Vasúti állomásokhoz vezető utak. A vasútállomásokat kötötte össze a legközelebbi közúttal vagy községgel. Létesítésük, fenntartásuk, kezelésük a megye, az érdekelt község vagy községek, kereskedelmi és ipari vállalatok, valamint a vasút kötelessége bizonyos arány szerint, kezelését a megye végzi. 6. Egyesek és társaságok vagy szövetkezetek által közforgalom céljára létesített út. Kezelése és fenntartása az érdekelteket terheli. Az új úttörvény 1890. május 15-én lépett életbe. Az állami közutak kezelését az államépítészeti hivatalok látták el útmesterek és útkaparók segítségével. (Arányuk kb. 1 :io volt.) A kerületi útfelügyelői teendőket az államépítészeti hivatalokhoz beosztott és felügyelői címmel ellátott főmérnökök végezték. Állami közút abban az időben Békés megyében még nem volt. A törvény legfontosabb része a törvényhatósági utakról szóló fejezet. Eddig a főispán, a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, az alispán és az államépítészeti hivatal rendelkezett igazgatási jogkörrel a törvényhatósági utaknál. A törvény most rendet teremtett a közúti igazgatásban, melyet az alispán kezében összpontosított. Az adminisztrációs ügyintézés az alispán, BÉKÉS MEGYE ÉS KÖRNYÉKÉNEK FŐ ÚTVONALAI AZ 1890-ES ÉVEKBEN 46