Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

volt. A törvény a közutakkal kapcsolatos teherviselést a közmunka teljes mellőzésével, az állami egyenes adóra kivetett útadó-kötelezettséggel kívánta fedezni. (A közmunka községi közmunka lett, s a vicinális utak fenntartására fordították.) Az útadó az egyenes adónak legfeljebb 10%-a lehetett. Békés megyében 7%-ban állapították meg, s a minimális útadót három kézi napszámnak megfelelően szabta meg. Az útadót az egyenes adót nem fizető egyénekre is kiterjesztette, mivel minden 18-60 év közötti állampolgárra legalább három kézi napszámra köteles útadót állapított meg. (A megváltás összege kézi napszámnál 40 krajcár, igás napszámnál 3 korona volt 1891-ben.) Az útadó mellett bevételi forrásként szerepel még a vám (út, híd, rév után), a községek hozzájárulása az átkelési szakaszok fenntartásához (ezt a közigazgatási bizottság állapította meg), egyéb alapok és jövedelmek, az útadó természetbeni lerovása s végül a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása. A műszaki szolgálatot megyénkben és megyei jogú városokban a városi mérnökök látták el. Az államépítészeti hivatalok teendőit az említett rendelet, a városi mérnöki hivatalok feladatát az illető város által alkotott szabályrendelet határozta meg. Az 1890-re kivetett közmunka értéke s az 1891-ben már az új. rendelkezésnek megfelelően kivetett útadó mennyisége közel állt egymáshoz, sőt a következő években az útadó csökkenő tendenciát mutatott, mert téves értelmezések miatt a kivetést korrigálni kellett. A vasútállomásokhoz vezető közutak osztályát az 1890. évi törvény említi először. Fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, az áruszállítás zavartalanságát teremtették meg ennek az úttípusnak a megalkotásával. A legtöbb megyében - így Békésben is - a törvényhatósági utakkal együtt kezelték, de építésére külön súlyt fektettek. A vicinális utak hálózatának megállapítása az alispán feladata volt, s csak 1895-re fejeződött be. Igazgatási feladatait a vicinális útbizottság látta el, élén a járási főszolgabíróval. Műszaki szolgálatukról viszont a törvény nem gondoskodott, ezért sok szakszerűtlen vicinális út épült, s hatása a közelmúltig érezhető volt a modern útépítés során. A vicinális utak fenntartása közmunkával történt; az előírt közmunka: vályogház után 4, kőház után 6, emeletenként 2-2 kézi napszám, lakó után 1, igavonó állat után két kézi napszámot kellett teljesíteni. A legelmaradottabb a közdűlő utak ügye volt. Ezek hálózatát az első években kevés megye állapította meg, jellemző, hogy a minisztérium még 1915-ben is arra adott utasítást, hogy tapasztalata szerint a községi közutakat alispáni jóváhagyásra legtöbb helyen még nem terjesztették fel, ezért az alispán a községi közdűlő utak tárgyában hozott községi határozatokat jóváhagyás végett kérje be. A törvény előírta a közutak törzskönyvezését is. Ezek a munkálatok elindultak, országosan az I. világháború idejéig elhúzódott végrehajtása. TÖRVÉNYHATÓSÁGI UTAK Az 1890. évi I. te. 1. §. 2. pontjának értelmében a megyében a törvényhatósági bizottság összeállította a megye által fenntartandó törvényhatósági utak jegyzékét, összesen 24 utat. A kimutatás annyira pontos, olyan forrásértékű adatokat tartalmaz, hogy teljes egészében közöljük. A következő évek útkövezési programját ugyanis ennek alapján állapították meg, azonosíthatjuk az adatokat, s képet kapunk a korabeli állapotokról is. Sorsz. Az útvonal megnevezése A kezdő és végpont megjelölése, az útvonal rövid leírása Az egész útvonal kilométerre Az útvonal Sorsz. Az útvonal megnevezése A kezdő és végpont megjelölése, az útvonal rövid leírása kövezett macadam földút egész hossza 1. Mezőhegyes-nagyváradi út A kakucsi határtól Kétegyháza szélső utczáján át Gyulára a Bárdos élővízhídon, városháza utczákon a remetei híd közepéig 0,440 2,161 21,854 24,455 2. Gyula-gyulavarsándi út kiágazással Gyulavári felé Az élővíz csatorna hídtól kezdve a Kápolna utczán át a varsándi határig és a hídtól Gyulavári kongó út község házáig 0,595 0,420 5,58o 6,595 3Gyula-Doboz-Vésztőszeghalmi út A sarkadi úttól Dobozon, Vésztőn át Szeghalmon a nagytemplom mellett a füzesgyarmati útig 50,227 50,227 4Vésztő-okányi út A Gyula-dobozi úttól Okány felé a vármegye határáig 3,240 3,240 5Gyula-csabai út A gyulai Bárdos hídtól csabai vásártér mellett a kövezetig 15,017 15,017 6. Doboz-békési út A dobozi hídtól a Vashalmon át a békési ref. templom mellett a piaczig 8,750 8,750 7Csaba-dobozi út A vásártér mellett a kövezettől Vandháton és Gerlán át a dobozi hídnál a Gyula-dobozi hídig 9,880 9,880 47