Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)
A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után
- 41 fizetéséből törölni kellett és külön elszámolni. Ez komplikálttá tette az elszámolást; a törlést szándékosság nélkül is, feledékenységből gyakran elmulasztották. Ezeket a Kirendeltség szakasztechnikusai törölték az útfenntartási számlából. A Kirendeltség szakasztechnikusainak az utőri munkába való hatékonyabb beavatkozásaiból kisebb súrlódások is adódtak köztük és a vállalat között. Az útfenntartásnak ezt a részét, az utőrök munkájának irányítását a Kirendeltség jobban el tudta volna látni, sokkal egyszerűbben és olcsóbban. Erre egy vállalat nem is lehet alkalmas. Ezt már sokan felismerték, de azon 1954-ben még nem lehetett változtatni. A vállalat épitési tevékenysége legyengült és csak akkor kezdett újból fokozatosan fejlődni, mikor a bitumenes itatásos hengerlések, majd az útkorszerűsítések nagyobb ütemben megindultak. 1950ben, mikor az ÁÉH-ból Útfenntartó Vállalatot szerveztek, szükség volt - a kis magánvállalkozók helyett - egy szocialista vállalatra az ut- és hidépitések és hengerlések elvégzésére; a szétszórt, aprólékos útfenntartásnak, az utőri munkának a vállalati munkák közé sorolása viszont elhibázott volt. A vizügyi szolgálatból sem szerveztek vállalatot. Az útügyi szolgálat 1954.évi újbóli átszervezése már javulást, előrehaladást jelentett. Hátránya volt azonban, hogy a megyei tanácsok mellőzve érezték magukat a területükön lévő helyi jelentőségű utak ügyeinek intézésében. Ezt a kérdést különösen azok a megyék tartották évekig napirenden, ahol megszűnt az útfenntartó vállalat.
