Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Bekötő utak építése

- 126 volt, hogy a földmunkát társadalmi munkával végezzék el. Az utak igy nem a fontossági sorrendnek megfelelően, hanem az elkészített földmunka szerint épültek ki. Előnyben voltak a megye sikvidéki kisközségei, ahol a földmunkát könnyen, jóformán az ut árkaiból kitermelt földből - úgynevezett karosmunkával - és kisebb szállításokkal el lehetett késziteni. Az utak kőpályáját a termelőszövetkezetnek nyújtott állami támogatásból épitették és a Hegyei Tanács VB. ÉKV Osztálya az épitést az igazgatóság közreműködésével bonyolította le. A későbbiekben a Mezőgazdasági Minisztérium /akkor még FM/ Tsz. Beruházási Csoportja, majd a TUMECS /Termelőszövetkezeti Utépitési Műszaki Ellenőrző Csoport/ ellenőrizte és irányította a tsz-utépitéseket. Azokat az utakat, amelyek egyben községi bekötő utak is voltak, kiépítés után a Közúti Igazgatóság az úthálózatba átvette /Tengeri, Tarrós, Maráza, Szűr, Monyoród és Sarok/. Az utak műszaki terveit nagyrészt az ÉKV Osztály műszaki dolgozói és az igazgatóság, valamint az útépítő vállalatok mérnökei készítették, a kiszállási és egyéb költségek térítésére megállapított minimális 500.- Ft/km díjazásért. Ilyen módon volt elérhető, hogy a tervek időben rendelkezésre álljanak és igy a bekötő utak gyorsan kiépüljenek. A fokozatosan javuló gazdasági helyzet lehetővé tette a fontosabb, forgalmasabb utvonalak korszerűsítési és felújítási munkáinak nagyobb ütemben való elvégzését is. Igy a gyorsan meg~ kezdett, de kisebb jelentőséggel kezelt bekötő ut építéseknél