Bács-Kiskun megyei utak (1977)

II. Utak Bács-Kiskun megyében

került Őt megnyernie az útiépítés patronálására, majd a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium ajánlólevelével felkereste a Cs. Kir. Osztrák Szabadalmas Állami Vasutak elnökét, Wodianer Móric bárót. (A kecskeméti vasutat

1 is ez a társaság irányította.) A tárgyalás nyomán a vasúttársaság ígéretét tett, hogy egy 800 öl hosszú és 4 öl széles útihoz szükséges kőanyagot ingyen rendelkezésre bocsát a helyszínen. Az útvonalat Kecskemét belterületén jelölték ki: az akkori vasútállomástól a Körösi Nagy utcán, Nagy piacon és Halasi Nagy utcán át a Halasi kapuig. Ez az út meg is épült — méghozzá igen gyorsan. 1875. október végén érkezett az első kőszállítmány és 1876. július 31-én át is adták a forgalomnak az új utat.

2 Nagy ünnepségek voltak az átadás alkalmából. Tisza Kálmánt és Péchy Tamás közlekedési minisztert a város díszpolgáraivá választották. Ez az út és a később (1884-ben) épített Vásári Nagy utca ma^ kadám rendszerrel készült.

3 1885-ben a város a Schlick Gépgyáról beszerzett egy vashengert, mert az útépítések megszaporodtak. Az 1880-as évek végén a kecskeméiji városi téglagyárban keramitot is készítettek, de gazdasági megfontolás miatt a gyártást hamarosan megszüntletté'k. Az akkor gyártott keramit kövek ma is láthatók a Kodály-intézet előtti sétautcában, a Kéttemplom közben. A később lefektetett keramit burkolatok tégláit a Magyar Kerámia Gyár RT készítettje. JEGYZETEK 1. Kecskemét város első kőútjaira vonatkozó adatokat Juhász István városi főmérnök volt szíves rendelkezésre bocsátani. Az adótok Kecskemét város közgyűlési jegyzőkönyveiből valók, 1875— 1900. években. 2. Az első kőút építéséről Hornyik János is tett említést Kecskemét gazdaságtörténetéről szóló művében. (75. old.) Azt írta, hogy nagy nehézségeket okoztak az útépítésnél a régi időkből származó gabonavermek. Sokat feltártak, de miután az út elkészült helyenként beszakadt a burkolat, s állandóan javítani kellett. Ezen az úton már 1875-ben egy társaság lóvasút engedélyezését kérte, de nem valósult meg. 3. A Körösi utca állapota egyre romlott, s így 1897ben átépítették keramit burkolattal. Mind a Körösi, Halasi és Vásári nagy {Kada E.) utcáikon, később a Szolnoki utcán is ún, vasúti kövezetvámot szedtek. 9. Az Alföld első kövesútjai (1890-1915) Az 1890-es év fordulót jelent az utak igazgatásában, építésében. Megjelent az első úttörvény, amely szabályozta a közutak osztályozását, épít|ését, fenntartását és részben a későbbi KRESZ szerepét is betöltötte. Ez volt az 1890. I törvénycikk. Az osztályozás szerint á Horni, törvényhatósági, községi közlekedési (vicinális), községi közdűlő, vasútállomáshoz vezető és egyes társaságok vagy szövetkezetek által létesített közforgalmú utak léteztek. Végre, az 1890-es években megindult az alföldi utak kiépítése. A vasutak többsége már ekkor üzemelt, a kőanyagok szállítása lehetővé vált. Hartig Sándor nevéhez fűződik négy állami kőbánya létesítése. A Kereskedelmi Minisztérium közúti osztályának nagyhírű vezetője szorgalmazta az alföldi utak kiépítését. Ennek következtében 1895-ben az álla'm megvásárolta a halmágycsúcsi, marótlaki, nagybátonyi és tarcali kőbányákat és korszerű, gépesített kőzúzó telepeket létesített1 Nagyobbrészt ezek a bányák szolgáltíatták a kőanyagot az alföldi utak építéséhez. Ugyanakkor 4 db 13 tonnás gőzhenger gyártását is megrendelte a minisztérium a Ganz-MÁVAG gyárnál.

2 (Az úthengerek közül egy darab a milleneumi kiállításon is szerepelt.) Az alapos előkészületeik utlán megindult az „első alföldi transzverzális út" építése Baj a-Sü kösd— Kecel-Kisku n halasKiskunfélegyháza— Csongrád—SzarvasKunszentmárton— Békéscsaba— Gyula útvonalon. A földmunkákat, a kisebb nyílású hidak, áteresztők építését 1894-95-ben végezték el az út teljes hosszában. Ezt követően a burkolatot rakott alapon makadám rendszerrel készítették, 4 méter szélességben. Az út teljes hosszában 1901-ben készült el.

3 A településektől távoleső helyeken útkaparó házakat is építtettek. Ezek a házak — többé kevésbé régi formájukban — ma is állnak. Az előzőhöz hasonló rendszerrel épült a „második alföldi transzverzális út", amely Dunaföldvárt Máramaros szigettel kötötte össze. Az érintett települések: Solt-Fü löpszál Iá s-lzsák-Kecskem étCegléd-Szol nok—DebrecenÉrmiifiályfalva—SzatmárnémetiMára ma rossz igét/

1 Óriási volt a jelentősége ezeknek az útépítéseknek az Alföld szempontjából. A Budapestről sugárirányban kiinduló vasutakat keresztező utak kiegészítették a közlekedési hálózatot. Minden időben használható, jó minőségű utakat kapott az ország éléskamrája, az Alföld. Ezt követően - az állaim jó példájának hatására — a törvényhatósági (megyei) úthálózat kiépítése is megindult — ha nem is mindenütt állandó burkolattal, mivel több útszakaszon csak folyami vagy gödörkavicsot alkalmaztak burkolatként. 23